„Anakreón” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:2100:8900:287C:5157:6C8D:C162 (vita) szerkesztéséről TurkászBot szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a ''Gyűlölöm'' című [[epigramma|epigrammája]], [[Radnóti Miklós]] fordításában: |
Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a ''Gyűlölöm'' című [[epigramma|epigrammája]], [[Radnóti Miklós]] fordításában: |
||
{{rquote|200%|center|''Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,<br />Háborut emleget és lélekölő viadalt.<br />S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák<br />Szép adományairól zengve szeretni tanít.''|}} |
{{rquote|200%|center|''Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,<br />Háborut emleget és lélekölő viadalt.<br />S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák<br />Szép adományairól zengve szeretni tanít.''|}} GECI |
||
== Utóélete == |
== Utóélete == |
||
A lap 2019. február 20., 08:48-kori változata
| Anakreón | |
 | |
| Anakreón mellszobra a Louvre-ban | |
| Született | Ἀνακρέων i. e. 582 Teos |
| Elhunyt | i. e. 485 Teos[1] |
| Nemzetisége | görög |
| Foglalkozása | költő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anakreón témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582 , Theósz – i. e. 485)[2] ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres. A későbbi görögök a Kilenc Lírai Költő közé sorolták.
Élete
A perzsa hódítás elől vándorolt ki Abdérába i. e. 545 k. Élete felét Szamoszon töltötte, Polükratész türannosz udvari költőjeként. Annak halála után Athénban Hipparkhosz udvarába került, majd annak 514-es megölése után talán Larisszába ment. Teószban vagy Abdérában halt meg.
Munkássága
Költészetéből néhány epigrammán és dalon kívül csak töredékek maradtak fenn, pedig költeményei öt könyvet tehettek ki. A iambosz és elégia mellett elsősorban monódikus dalokat írt. Témái közül a magánélet szférái, a szerelem és a bor a legfontosabb, érzékletes szimbólumokkal, természeti képekkel írva le azokat.
Magyar nyelven talán legismertebb költeménye a Gyűlölöm című epigrammája, Radnóti Miklós fordításában:
| „ | Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván, Háborut emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák Szép adományairól zengve szeretni tanít. |
” |
GECI
Utóélete
A római császárkor elejéig közvetlen, élénk a hatása, mely Catullus és Horatius költészetében is kimutatható, később azonban az utánzók háttérbe szorították magát Anakreónt.
Jegyzetek
- ↑ Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 85, 1
- ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/22261/Anacreon
Források
- Anakreón összes költeményei (Budapest, Magyar Helikon, 1962)
- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 278. o.
Művei online
- Anakreon görögül és magyarul. Görög és latin remekírók. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1885.
További irodalom
- Falus Róbert: Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
- Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története, Gondolat, Bp. 1964.
- Ritoók-Sarkady-Szilágyi: A görög kultúra aranykora. Gondolat, Bp. 1984.
- Szepes Erika (főszerk.): Antik lexikon. Corvina, 1993.
