„Rákszabásúak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
=== Táplálkozás === |
=== Táplálkozás === |
||
Sokféle emésztőszervek jellemzik, hiszen táplálkozásmódjuk igen változatos. Elő és utóbelük kitinnel bélelt. Az emésztő nedveket a középbéli mirigy (hepatopancreas) termeli és a tápanyagfelszívásért és a raktározási funkciókért is ez a mirigy felelős |
|||
=== Mozgás === |
=== Mozgás === |
||
=== Szaporodás és egyedfejlődés === |
=== Szaporodás és egyedfejlődés === |
||
A lap 2019. január 25., 23:06-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Rendek | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rákszabásúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rákszabásúak témájú kategóriát. |
A rákszabásúak (Merostomata) az ízeltlábúak törzsének (Arthropoda), a csáprágósok altörzsének (Chelicerata) egyik osztálya. A ma élő legősibb csáprágós ízeltlábúaknak tekinthetők, valódi élő kövületek. A rendkívüli állatcsoportot ma mindössze négy óceáni faj képviseli.
Anatómiai jellegzetességek
A ma élő rákszabásúak teste lópatkó formájú, amelyet a félkör alakú előtest és a kisebb, hatszögletes körvonalú utótest épít fel. A hátoldalon mindkét testtáj egységes, szelvényezetlen. Mindkettőn egységes hátfedő található, s a két testtájat mély ízületi árok választja el egymástól. A potroh faroktövisben (telson) végződik, mely a csoport névadó jellegzetessége.
A hasoldalon egyértelműen látható a szelvényezettség, főképp a végtagok töveinél. Az előtest végtagjai a csáprágók (egy pár) és a hat pár, pálca alakú járóláb, melyek páronként egy-egy szelvényen foglalnak helyet. Valamennyi végtag két utolsó íze ollóban végződik, így a csáprágó is, tehát nem a pókokra jellemző karmos, méregmiriggyel ellátott csáprágójuk, hanem ollós csáprágójuk van. A hetedik szelvényen – mely teljes egészében összeforrt az előtesttel – egy pár tüskeszerű függeléket találunk, melyek az utolsó járólábak csípői és az erősen hátratolódott szájnyílás között fekszenek, s valamiféle páros alsó ajkat alkotnak.
Az utótest szelvényei igen lapos, széles végtagokat viselnek. A nyolcadik szelvényem – amely az ivarszelvény – a potrohi lábak összeolvadtak, s jellegzetes fedőt (operculum) hoztak létre, mely maga alá rejti a következő lábpárt. Ezenkívül az operkulum végén található a páros ivarnyílás is. A következő öt szelvényen további potrohi lábak helyezkednek el, melyek végén egyenként 150 külső ektodermális kopoltyúlemez található.
Életmódjuk
Táplálkozás
Sokféle emésztőszervek jellemzik, hiszen táplálkozásmódjuk igen változatos. Elő és utóbelük kitinnel bélelt. Az emésztő nedveket a középbéli mirigy (hepatopancreas) termeli és a tápanyagfelszívásért és a raktározási funkciókért is ez a mirigy felelős
