„Randolph L. Braham” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 28. sor: | 28. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, [[Dés]]re. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták [[munkaszolgálat]]ra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte. |
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, [[Dés]]re. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy [[műbútorasztalos]] műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták [[munkaszolgálat]]ra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar gazda segítségével egy tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre [[Szovjet (egyértelműsítő lap)|szovjet]] fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte. |
||
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy [[marosvásárhely]]i ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a [[münchen]]i [[Maximilian Egyetem]]<nowiki/>re, ahol közel két évig tanult, többek között [[Politikatudomány|politológiával]] foglalkozott. |
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy [[marosvásárhely]]i ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a [[münchen]]i [[Maximilian Egyetem]]<nowiki/>re, ahol közel két évig tanult, többek között [[Politikatudomány|politológiával]] foglalkozott. |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott. |
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott. |
||
1954-ben megnősült. |
1954-ben megnősült. [[Németország]]<nowiki/>ban született felesége 1946-ban [[Olaszország]]<nowiki/>ból érkezett az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]<nowiki/>ba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett. |
||
== A holokauszt kutatója == |
== A holokauszt kutatója == |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
Munkásságát itthon többek között a [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991)|Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1995) és a [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/kulfold/randolph_l__braham_holokausztkutato_a_kozepkeresztjet_is_visszakuldi?ref=sso|title=Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi|work=nol.hu|date=2014-01-26|accessdate=2014-01-26}}</ref> Hasonlóan cselekedett a [[Románia|Romániá]]<nowiki/>tól kapott kitüntetésével, ([[Románia Csillaga érdemrend|Románia Csillaga érdemrend parancsnoka]]) 2004-ben, amikor azt egy közismert antiszemita román politikusnak is odaadták.<ref>{{Cite web |url=https://www.maszol.ro/index.php/hatter/5416-roman-allami-kituntetesek-cimeres-gazembereknek |title=Román állami kitüntetések címeres gazembereknek |accessdate=2019-01-13 |work=www.maszol.ro}}</ref> |
Munkásságát itthon többek között a [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991)|Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1995) és a [[A Magyar Érdemrend középkeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/kulfold/randolph_l__braham_holokausztkutato_a_kozepkeresztjet_is_visszakuldi?ref=sso|title=Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi|work=nol.hu|date=2014-01-26|accessdate=2014-01-26}}</ref> Hasonlóan cselekedett a [[Románia|Romániá]]<nowiki/>tól kapott kitüntetésével, ([[Románia Csillaga érdemrend|Románia Csillaga érdemrend parancsnoka]]) 2004-ben, amikor azt egy közismert antiszemita román politikusnak is odaadták.<ref>{{Cite web |url=https://www.maszol.ro/index.php/hatter/5416-roman-allami-kituntetesek-cimeres-gazembereknek |title=Román állami kitüntetések címeres gazembereknek |accessdate=2019-01-13 |work=www.maszol.ro}}</ref> |
||
A Dunatáj Alapítvány alkotói műhelyben dokumentumfilm készült életéről ''(Rémálmok nyomában,'' rendezte Fischer István, operatőr Mohi Sándor), melyet a [[Duna Televízió]] mutatott be.<ref>[http://www.parevo.eu/index.php/hu/partnerek/dunataj-alapitvany Dunatáj Alapítvány] {{Wayback|url=http://www.parevo.eu/index.php/hu/partnerek/dunataj-alapitvany# |date=20140729203304 }} A Kamera Hungária televíziós műsorfesztiválon 2005-ben a dokumentumfilm kategória díját nyerte.</ref> |
A Dunatáj Alapítvány alkotói műhelyben dokumentumfilm készült életéről ''([[Rémálmok nyomában]],'' rendezte Fischer István, operatőr Mohi Sándor), melyet a [[Duna Televízió]] mutatott be.<ref>[http://www.parevo.eu/index.php/hu/partnerek/dunataj-alapitvany Dunatáj Alapítvány] {{Wayback|url=http://www.parevo.eu/index.php/hu/partnerek/dunataj-alapitvany# |date=20140729203304 }} A Kamera Hungária televíziós műsorfesztiválon 2005-ben a dokumentumfilm kategória díját nyerte.</ref> |
||
== Válogatás műveiből == |
== Válogatás műveiből == |
||
A lap 2019. január 13., 17:28-kori változata
| Randolph L. Braham | |
 | |
| Született | Ábrahám Adolf[1] 1922. december 20.[2] Bukarest, Románia |
| Elhunyt | 2018. november 25. (95 évesen)[3][4] New York |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Randolph L. Braham témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Randolph Louis Braham, eredetileg Ábrahám Adolf (Bukarest, 1922. december 20. – 2018. november 25.)[5] holokausztkutató, politológus, történész, a New York City University professor emeritusa. Hatvannál több könyvet írt, illetve szerkesztett; legismertebb munkája a témában alapműnek számító A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.
Élete
Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, Désre. Ott telt gyermekkora, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták munkaszolgálatra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar gazda segítségével egy tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte.
Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy marosvásárhelyi ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a müncheni Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között politológiával foglalkozott.
1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott. 1949-ben doktorált a City University of New York (CUNY) City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a CUNY-n összehasonlító politikatudományt tanított. A New York-i Rosenthal Intézet igazgatója.[6]
Családja, rokonsága
Elmondása szerint tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte. Több rokona még az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy 1945 után új hazájának ne Izraelt válassza (mint azt sok sorstársa tette), hanem az Egyesült Államokat, ahová gyermekkora óta vágyódott.
1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett.
A holokauszt kutatója
Tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át.
Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary című könyve (New York, 1981), ezt nálunk A magyar Holocaust címen 1988-ban adták ki. A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon. „…A magyar zsidóság a háború alatt egyharmaddal több embert vesztett, mint az Egyesült Államok hadereje a második világháború minden hadszínterén együttvéve. A kétkötetes elbeszélésben ez a statisztika változik példátlan rémtörténetté.”[7]
Munkásságát itthon többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány "a Horthy-korszak tisztára mosására" törekszik.[8] Hasonlóan cselekedett a Romániától kapott kitüntetésével, (Románia Csillaga érdemrend parancsnoka) 2004-ben, amikor azt egy közismert antiszemita román politikusnak is odaadták.[9]
A Dunatáj Alapítvány alkotói műhelyben dokumentumfilm készült életéről (Rémálmok nyomában, rendezte Fischer István, operatőr Mohi Sándor), melyet a Duna Televízió mutatott be.[10]
Válogatás műveiből
- Eichmann és a magyar zsidóság pusztulása; ford. Farkas Ervin; Pro Arte, New York, 1963
- 1977: The Hungarian Labor Service System, 1939-1945 (New York, distributed by Columbia University Press)
- 1981: The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary (New York, Columbia University Press, két kötet; 2. kiadás: 1994)
- A magyar holocaust, 1-2.; mutatók Varga István, előszó Berend T. Iván, ford. Zala Tamás et al.; Gondolat–Blackburn International Inc., Bp.–Wilmington, 1988
- A magyar holocaust; ford. Zala Tamás et al.; 2. röv. kiad.; Gondolat, Bp., 1990 (Terep)
- A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon, 1-2.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Belvárosi, Bp., 1997
- A magyarországi háborús munkaszolgálat. Túlélők visszaemlékezései; szerk. Randolph L. Braham; TEDISZ–Szt. Pál Akadémia, Bp., 1996 (Látószög könyvek)
- 1997: (Pók Attilával) The Holocaust in Hungary: Fifty Years Later (New York, Distributed by Columbia University Press)
- Román nacionalisták és a holocaust. Kitalált mentőakciók politikai kiaknázása. Felsőoktatási tankönyv; ford. Hernádi Miklós; Múlt és Jövő, Bp., 1998
- A holokauszt. Válogatott tanulmányok; Láng, Bp., 2002
- 2006: (Brewster S. Chamberlin-nel) The Holocaust in Hungary: Sixty Years Later (New York, distributed by Columbia University Press)
- A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, 1-3.; szerk. Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán; Park, Bp., 2007
- Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája; szerk. Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán; Park–Koinónia, Bp.–Kolozsvár, 2008
- A magyarországi holokauszt bibliográfiája, 1-2.; szerk. Randolph L. Braham; Park, Bp., 2010
- A holokauszt Magyarországon hetven év múltán. Történelem és emlékezet; szerk. Randolph L. Braham, Kovács András; Múlt és Jövő, Bp., 2015
Jegyzetek
- ↑ nekrológ
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ Meghalt Randolph L. Braham nemzetközileg elismert holokausztkutató
- ↑ Elhunyt a magyar holokausztkutatás doyenje, Randolph L. Braham
- ↑ http://szabadsag.ro/-/elhunyt-a-magyar-holokausztkutatas-doyenje-randolph-l-braham
- ↑ The Rosenthal Institute for Holocaust Studies
- ↑ Heller Ágnes. A holocaust Tinódija (Randolph L. Braham: A népirtás politikája). Múlt és Jövő. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- ↑ Randolph L. Braham holokausztkutató a Középkeresztjét is visszaküldi. nol.hu, 2014. január 26. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ Román állami kitüntetések címeres gazembereknek. www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
- ↑ Dunatáj Alapítvány Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben A Kamera Hungária televíziós műsorfesztiválon 2005-ben a dokumentumfilm kategória díját nyerte.
Források
- Karsai László (2002). Életinterjú levélben a 80 éves Randolph L. Braham professzorral. Múlt és Jövő, 93–101.. o. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- 90 éve született a magyar holokausztkutatás doyenje, Randolph Louis Braham. Holokauszt Emlékközpont, 2012. december 12. [2014. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
- Díj a holokausztkutatás egyik legnagyobb tudósának. Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, 2011. október 12. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
- Randolph L. Braham rövid életrajza, 2011. november 6. (Hozzáférés: 2013. október 14.) (angol és német nyelven is.)
További információk
- Randolph L. Braham: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon 2., bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Belvárosi Kvk., 1997. Fordította Zala Tamás és mások. Magyar Elektronikus Könyvtár (2013. augusztus 5. óta.)
- Rényi Pál Dániel interjúja (2011. november 10.). „Egy dicső nemzetkép érdekében”. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- Braham művei Randolph L. Braham által írt, illetve szerkesztett kötetek listája a Holokauszt Emlékközpont honlapján.
- Randolph L Braham 90 éves Magyar nyelven megjelent legfontosabb munkáinak, online hozzáférhető tanulmányainak és interjúinak listája a Wesley János Lelkészképző Főiskola honlapján (2012. december 21.)
- Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára; szerk. Karsai László, Molnár Judit; Mazsihisz, Bp., 2002
- A holokauszt Tinódija. Randolph L. Braham az új Múlt és Jövő folyóirat negyedszázadában. Tisztelgés a tudós 90. születésnapjára; összeáll. Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2014
.svg){kind=small}