„Héliopolisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kékít |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://local.live.com/default.aspx?v=2&cp=30.129539~31.288891&style=r&lvl=13 Site of ancient Heliopolis at Windows Live Local] |
* [http://local.live.com/default.aspx?v=2&cp=30.129539~31.288891&style=r&lvl=13 Site of ancient Heliopolis at Windows Live Local] |
||
* [http://www.piramisok.hu/egyiptom-heliopolisz-heliupolisz.html Héliupolisz a piramisok.hu-n] |
* [https://web.archive.org/web/20090225221453/http://www.piramisok.hu/egyiptom-heliopolisz-heliupolisz.html Héliupolisz a piramisok.hu-n] |
||
{{coor title dms|display=title|30|07|46.3|N|31|17|20|E|type:landmark}} |
{{coor title dms|display=title|30|07|46.3|N|31|17|20|E|type:landmark}} |
A lap 2018. november 16., 04:53-kori változata
- Heliopolis Baalbek libanoni város ókori neve is. Ez a cikk az egyiptomi városról szól.
Iunu | |||||
|
Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa. Ré napisten kultuszának központja volt. Neve görögül azt jelenti: „a Nap városa”; egyiptomi neve oszlopokat jelent.
Története
Héliopolisz már a predinasztikus kor óta lakott volt; az Óbirodalom és a Középbirodalom idején jelentős építkezések zajlottak itt. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, a köveket nagyrészt már a középkorban elhordták Kairó építéséhez; legtöbb információnk a városról írott forrásokból származik.
Diodórosz szerint Héliopoliszt Aktisz alapította, Héliosz és Rhodé egyik fia, és apjáról nevezte el.[1] Míg a görög városokat elpusztította az özönvíz, az egyiptomiak megmaradtak. Héliopolisz főistene Atum volt, temploma Per-Aat (pr-ˁ3t; „Nagy ház”) és Per-Atum (pr-ỉtmw; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az enneád tisztelete is, de később, mikor Hórusz egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a Rével azonosított Hórusz, Ré-Harahti napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba.
Ehnaton fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében.[2] Ehnaton egy templomot is építtetett a városban, a Wetjesz-Atont (wṯs ỉtn, „A napkorong felemeltetése”). Ennek a templomnak a köveit felhasználták a középkori Kairó városfalának építéséhez és egyes városkapukban még látszanak. Héliopoliszban volt a Ré megtestesülésének tartott szent Mnevisz-bika kultuszközpontja és temetkezési helye is.
Héliopolisz a görög-római korban
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: Ptolemaiosz, iv. 5. § 54; Hérodotosz, ii. 3, 7, 59; Sztrabón, xvii. p. 805; Diodórosz, i. 84, v. 57; Arrianus, Exp. Alex. iii. 1; Aelianus, H. A. vi. 58, xii. 7; Plutarkhosz, Solon. 26, Is. et Osir. 33; Diogenész Laertiosz, xviii. 8. § 6; Josephus, Ant. Jud. xiii. 3, C. Apion. i. 26; Cicero, Nat. Deor. iii. 21; idősebb Plinius, v. 9. § 11; Tacitus, Ann. vi. 28; Pomponius Mela, iii. 8. Felkeltette a 6. századi bizánci író, Sztephanosz Büzantiosz figyelmét is.
Arrianus szerint (iii. 1) Nagy Sándor Pelusiumból Memphiszbe tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta Orfeusz, Homérosz,[3] Püthagorasz, Platón, Szolón és más görög filozófusok is.
A római korban Héliopolisz Augustamnica provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város obeliszkjeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „Kleopátra tűi” (valójában III. Thotmesz korából származik) néven ismert három obeliszket pedig Párizsba, Londonba és New Yorkba.[4] Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő Fusztát és Kairó épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ˁAyn Šams („a Nap kútja”), később ˁArab al-Ḥiṣn néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet I. Szenuszert állíttatott. II. Ramszesz nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.
Jegyzetek
- ↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book V, ch.III.
- ↑ Aldred, Cyril. Akhenaten, King of Egypt. London: Thames and Hudson (1991). ISBN 0-500-27621-8, p.260
- ↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book I, ch VI.
- ↑ Egyiptom visszavenné Kleopátra tűjét
Források
- James Paul Allen: Heliopolis. In The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, edited by Donald Bruce Redford. Vol. 2 of 3 vols. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. 88–89. 2001
- Donald Bruce Redford: Heliopolis. In The Anchor Bible Dictionary, edited by David Noel Freedman. Vol. 3 of 6 vols. New York: Doubleday. 122–123. 1992
- Mubabinge Bilolo: Les cosmo-théologies philosophiques d'Héliopolis et d'Hermopolis. Essai de thématisation et de systématisation, (Academy of African Thought, Sect. I, vol. 2), Kinshasa–Munich 1987; new ed., Munich-Paris, 2004.
- Mark Collier és Bill Manley: How to Read Egyptian Hieroglyps: Revised Edition. Berkeley: University of California Press, 1998.