„Copf stílus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. szeptember 29., 15:44-kori változata

Nagyigmándi katolikus templom (részlet), építette Fellner Jakab

A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között.

A név eredete

A copf a német "zopf" szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. (füzérdísz)

Előzményei

A copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként, magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik.

Az irodalomban

A copf stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.

Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött.

Az építészetben

A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi.

Fennmaradt példái Magyarországon

Reider Jakab: székesfehérvári püspöki palota
Fellner Jakab: veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota
Fellner Jakab: egri líceum (építés évei: 1765–1785)
Heféle Menyhért: szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház
Heféle Menyhért: szombathelyi püspöki palota
veszprémi tűztorony (építés évei: 1810–1814)
Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
Franz Anton Hillebrandt munkái

Az iparművészetben

Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.

Galéria

Nepomuki Szent János szobra, Bakonyszombathely
Szent István-templom, Pápa
A kecskeméti nagytemplom
A győri bazilika

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. copf lásd 41. p. ISBN 963-13-5534-9
Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.

További információk

Copf stílusú bútorok

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|bélyegkép|A [[székesfehérvár]]i [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|püspöki palota]], előtte az [[Országalma (Székesfehérvár)|Országalma]]. Az épület az [[Empire (stílus)|empire]] szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza]]
+[[Fájl:Szekesfehervar Orb and Episcopal Palace.JPG|bélyegkép|A [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]], előtte az [[Országalma (Székesfehérvár)|Országalma]]. Az épület az [[Empire (stílus)|empire]] szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza]]
 [[Fájl:Nagyigmánd21.JPG|bélyegkép|jobbra|[[Nagyigmánd]]i katolikus templom (részlet), építette [[Fellner Jakab]]]]
 [[Fájl:Tata Catholic church Kossuth square.JPG|bélyegkép|jobbra|Katolikus templom copf stílusban [[Tata|Tatán]], építette [[Fellner Jakab]] és [[Grossmann József]]]]
-[[Fájl:Lyceum, Eger 2014.JPG|bélyegkép|jobbra|Az [[Líceum (Eger)|Egri líceum]] homlokzata copf stílusban, építette Fellner Jakab]]
+[[Fájl:Lyceum, Eger 2014.JPG|bélyegkép|jobbra|Az [[Líceum (Eger)|egri líceum]] homlokzata copf stílusban, építette Fellner Jakab]]
 [[Fájl:Szatmárnémeti Láncos templom 2.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Szatmárnémeti]], [[Láncos templom]]]]
-A '''copf stílus''' (vagy egyszerűen csak ''copf'', illetve ''klasszicizáló késő barokk'') művészeti stílus volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a [[18. század]] utolsó évtizedeiben. A [[Rokokó|rokokó stílus]]sal együtt a [[barokk]] késői ága, mintegy átmenet a barokk és a [[klasszicizmus]] között.
+A '''''copf stílus''''' vagy egyszerűen csak ''copf'' (egyéb elnevezései:  ''klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk'') művészeti stílus volt [[Közép-Európa|Közép-Európában]] a [[18. század]] utolsó évtizedeiben. A [[Rokokó|rokokó stílus]]sal együtt a [[barokk]] késői ága, mintegy átmenet a barokk és a [[klasszicizmus]] között.
 == A név eredete ==
-* A ''copf'' a német ''Zopf''ból ered és valami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
+* A ''copf'' a német "zopf" szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
 * Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
 * A szó  az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. ([[füzérdísz]])
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 == Előzményei ==
-A copf vagy paróka-stílus a játszi, cicomás, kicsinyes [[rokokó]] stílusra, a [[XIV. Lajos francia király|XIV]]. és [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] királyról „Louis seize”-ként, magyarul [[XVI. Lajos-stílus]]ként ismerik.
+A copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes [[rokokó]] stílusra, a [[XIV. Lajos francia király|XIV]]. és [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] királyról „Louis seize”-ként, magyarul [[XVI. Lajos-stílus]]ként ismerik.
 == Az irodalomban ==
-A ''copf-stílus'' ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal.  A német irodalomban leginkább [[Johann Christoph Gottsched|Gottsched]]et és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen [[Gotthold Ephraim Lessing|Lessing]] és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban [[Voltaire]] törte meg  úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
+A ''copf stílus'' ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal.  A német irodalomban leginkább [[Johann Christoph Gottsched|Gottsched]]et és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen [[Gotthold Ephraim Lessing|Lessing]] és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban [[Voltaire]] törte meg  úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
 Nálunk a [[Bessenyei György|Bessenyei-korszak]] tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely [[Kazinczy Ferenc]]cel kezdődött.
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 == Az építészetben ==
-A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott 3- tengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh-, vagy csehsüvegboltozat fedi.
+A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi.
 === Fennmaradt példái Magyarországon ===
-* [[Reider Jakab]]: a [[székesfehérvár]]i [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|püspöki palota]]
+* [[Reider Jakab]]: [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|székesfehérvári püspöki palota]]
-* [[Fellner Jakab]]: [[Érseki palota (Veszprém)]], [[Eger|Egri]] [[Eszterházy Károly Főiskola|Líceum]], 1765 – 1785
+* [[Fellner Jakab]]: [[Érseki palota (Veszprém)|veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota]]
+*[[Fellner Jakab]]: [[Líceum (Eger)|egri líceum]] (építés évei: 1765–1785)
-* [[Franz Anton Hillebrandt]] munkái
+*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [[Sarlós Boldogasszony-székesegyház (Szombathely)|szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház]]
-* [[Püspöki palota (Székesfehérvár)|Püspöki palota]], [[Székesfehérvár]]
+*[[Melchior Hefele|Heféle Menyhért]]: [https://www.martinus.hu/latnivalok/5017/puspoki-palota szombathelyi püspöki palota]
-* [[Veszprém]]i Vár tűztornya, (1809)
+*[[Tűztorony (Veszprém)|veszprémi tűztorony]] (építés évei: 1810–1814)
 * [[Kiskun Múzeum]], [[Kiskunfélegyháza]]
+*[[Franz Anton Hillebrandt]] munkái
-* [[Thaller József]] munkája (Pécsi templom 1802-1805)
-* [[Melchior Hefele|Hefele Menyhért]]: [[Szombathely]]i székesegyház
 == Az iparművészetben ==