„Motilitás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[biológia|biológiában]] a '''motilitás''' vagy '''mozgékonyság''' a spontán, független, energiafelhasználással járó [[mozgás]]ra való képességet jelenti. A legtöbb [[állatok|állat]] motilis, de a kifejezést az [[Állatok mozgása|állatok mozgásán]] kívül jellemzően [[egysejtű]] és egyszerű többsejtű élőlényekre, valamint a többsejtűek egyes szerveinek folyadékáramoltatási mechanizmusaira szokás alkalmazni. A motilis, vízben élő szervezeteket gyakran szabadon úszó életformáknak nevezik. |
A [[biológia|biológiában]] a '''motilitás''' vagy '''mozgékonyság''' a spontán, független, energiafelhasználással járó [[mozgás]]ra való képességet jelenti. A legtöbb [[állatok|állat]] motilis, de a kifejezést az [[Állatok mozgása|állatok mozgásán]] kívül jellemzően [[Egysejtűek|egysejtű]] és egyszerű többsejtű élőlényekre, valamint a többsejtűek egyes szerveinek folyadékáramoltatási mechanizmusaira szokás alkalmazni. A motilis, vízben élő szervezeteket gyakran szabadon úszó életformáknak nevezik. |
||
A motilis életmód ellentéte a [[szesszilis]] (aljzathoz rögzült). |
A motilis életmód ellentéte a [[szesszilis]] (aljzathoz rögzült). |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Sejtszintű motilitás== |
==Sejtszintű motilitás== |
||
A [[prokarióták|prokarióta]] ostortól eltérően, az [[eukarióták|eukarióta]] [[sejt]]ek [[csilló]]it (cilia) és [[ostor (sejtszervecske)|ostorait]] (flagella) összefoglaló néven [[undulipodium]]nak (tsz. undulipodia) nevezzük; ezek hajlékony, vékony, [[ostor (eszköz)|ostorszerű]] nyúlványok, melyek a sejt lévő bazális testből, a [[kinetoszóma|kinetoszómából]] nőnek ki.<ref name=db2004> |
A [[prokarióták|prokarióta]] ostortól eltérően, az [[eukarióták|eukarióta]] [[sejt]]ek [[csilló]]it (cilia) és [[ostor (sejtszervecske)|ostorait]] (flagella) összefoglaló néven [[Undulipódium|undulipodium]]nak (tsz. undulipodia) nevezzük; ezek hajlékony, vékony, [[ostor (eszköz)|ostorszerű]] nyúlványok, melyek a sejt lévő bazális testből, a [[kinetoszóma|kinetoszómából]] nőnek ki.<ref name=db2004> |
||
[http://www.encyclopedia.com/doc/1O6-undulipodium.html A Dictionary of Biology ], 2004, accessed 2010-04-06.</ref><ref>[http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-58?#undulipodium Oxford-Typotex Biológiai kislexikon]></ref> A motilis vagy szekunder csillók és az ostorok mozgékonyak. A primer csillók érzékelésre szolgálnak, és nem mozgékonyak. Az eukarióta csilló strukturálisan megegyezik az eukarióta ostorral, funkció és/vagy hosszúság szerint szokás közöttük különbséget tenni.<ref name=Haimo_JCB198112> |
[http://www.encyclopedia.com/doc/1O6-undulipodium.html A Dictionary of Biology ], 2004, accessed 2010-04-06.</ref><ref>[http://www.tankonyvtar.hu/biologia/oxford-typotex-biologiai-080905-58?#undulipodium Oxford-Typotex Biológiai kislexikon]></ref> A motilis vagy szekunder csillók és az ostorok mozgékonyak. A primer csillók érzékelésre szolgálnak, és nem mozgékonyak. Az eukarióta csilló strukturálisan megegyezik az eukarióta ostorral, funkció és/vagy hosszúság szerint szokás közöttük különbséget tenni.<ref name=Haimo_JCB198112> |
||
{{cite journal | author = Haimo LT, Rosenbaum JL | title = Cilia, flagella, and microtubules | journal = J. Cell Biol. | volume = 91 | issue = 3 Pt 2 | pages = 125s–130s | year = 1981 | month = December | pmid = 6459327 | doi = 10.1083/jcb.91.3.125s | url = | pmc = 2112827 }}</ref> |
{{cite journal | author = Haimo LT, Rosenbaum JL | title = Cilia, flagella, and microtubules | journal = J. Cell Biol. | volume = 91 | issue = 3 Pt 2 | pages = 125s–130s | year = 1981 | month = December | pmid = 6459327 | doi = 10.1083/jcb.91.3.125s | url = | pmc = 2112827 }}</ref> |
||
===Példák egysejtű motilitásra=== |
===Példák egysejtű motilitásra=== |
||
* a [[hímivarsejt]]ek [[ostor (sejtszervecske)|ostoruk]] szabályos időközönkénti mozgatásával haladnak előre (a [[sperma]] motilitása fontos szempont a [[meddőség]] okainak vizsgálatánál) |
* a [[hímivarsejt]]ek [[ostor (sejtszervecske)|ostoruk]] szabályos időközönkénti mozgatásával haladnak előre (a [[Ondó|sperma]] motilitása fontos szempont a [[meddőség]] okainak vizsgálatánál) |
||
* az ''[[E. coli]]'' baktérium helikális, prokarióta ostorának forgatásával halad előre |
* az ''[[Escherichia coli|E. coli]]'' baktérium helikális, prokarióta ostorának forgatásával halad előre |
||
==Taxis== |
==Taxis== |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
* [[mágneses mező]] erővonalai mentén (lásd [[magnetotaxis]]) |
* [[mágneses mező]] erővonalai mentén (lásd [[magnetotaxis]]) |
||
* [[elektromos mező]] mentén (lásd [[galvanotaxis]]) |
* [[elektromos mező]] mentén (lásd [[galvanotaxis]]) |
||
* a [[nehézkedési erő]] iránya mentén (lásd [[gravitaxis]]) |
* a [[Gravitáció|nehézkedési erő]] iránya mentén (lásd [[gravitaxis]]) |
||
* merevség változása mentén (lásd [[durotaxis]]) |
* merevség változása mentén (lásd [[durotaxis]]) |
||
* a növekedés/vándorlás [[adhézió]]s helyei mentén (lásd [[haptotaxis]]) |
* a növekedés/vándorlás [[adhézió]]s helyei mentén (lásd [[haptotaxis]]) |
||
A lap 2018. szeptember 12., 23:26-kori változata
A biológiában a motilitás vagy mozgékonyság a spontán, független, energiafelhasználással járó mozgásra való képességet jelenti. A legtöbb állat motilis, de a kifejezést az állatok mozgásán kívül jellemzően egysejtű és egyszerű többsejtű élőlényekre, valamint a többsejtűek egyes szerveinek folyadékáramoltatási mechanizmusaira szokás alkalmazni. A motilis, vízben élő szervezeteket gyakran szabadon úszó életformáknak nevezik.
A motilis életmód ellentéte a szesszilis (aljzathoz rögzült).
A motilitás utalhat az élőlény azon képességére, hogy az ételt tápcsatornáján keresztül mozgatni képes (perisztaltika) – szokás beszélni a nyelőcső, a gyomor, a bélrendszer motilitásáról, intesztinális motilitásról stb.[1]
Sejtszintű motilitás
A prokarióta ostortól eltérően, az eukarióta sejtek csillóit (cilia) és ostorait (flagella) összefoglaló néven undulipodiumnak (tsz. undulipodia) nevezzük; ezek hajlékony, vékony, ostorszerű nyúlványok, melyek a sejt lévő bazális testből, a kinetoszómából nőnek ki.[2][3] A motilis vagy szekunder csillók és az ostorok mozgékonyak. A primer csillók érzékelésre szolgálnak, és nem mozgékonyak. Az eukarióta csilló strukturálisan megegyezik az eukarióta ostorral, funkció és/vagy hosszúság szerint szokás közöttük különbséget tenni.[4]
Példák egysejtű motilitásra
- a hímivarsejtek ostoruk szabályos időközönkénti mozgatásával haladnak előre (a sperma motilitása fontos szempont a meddőség okainak vizsgálatánál)
- az E. coli baktérium helikális, prokarióta ostorának forgatásával halad előre
Taxis
A sejt mozgása történhet:
- kémiai összetevők koncentrációváltozása mentén (lásd kemotaxis)
- hőmérséklet-változás mentén (lásd termotaxis)
- a több vagy kevesebb fény irányában (lásd fototaxis)
- mágneses mező erővonalai mentén (lásd magnetotaxis)
- elektromos mező mentén (lásd galvanotaxis)
- a nehézkedési erő iránya mentén (lásd gravitaxis)
- merevség változása mentén (lásd durotaxis)
- a növekedés/vándorlás adhéziós helyei mentén (lásd haptotaxis)
- más sejtek vagy biopolimerek mentén
Források
- ↑ http://emedicine.medscape.com/article/179937-overview
- ↑ A Dictionary of Biology , 2004, accessed 2010-04-06.
- ↑ Oxford-Typotex Biológiai kislexikon>
- ↑ Haimo LT, Rosenbaum JL (1981. December). „Cilia, flagella, and microtubules”. J. Cell Biol. 91 (3 Pt 2), 125s–130s. o. DOI:10.1083/jcb.91.3.125s. PMID 6459327.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Motility című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.