Adhézió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adhézió egymástól különböző molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatás. Lásd még: adhéziós kopás.

Adhéziós mechanizmusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechanikus adhézió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, a tépőzár és bizonyos adhezív textíliák.

Kémiai adhézió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.

Diszperz adhézió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals-erő tartja össze az anyagokat.

Elektrosztatikus adhézió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek, elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátorszerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.

Diffúz adhézió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.

Adhéziós erők tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erősebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]