Ferenczy István (szobrász)

Ferenczy István
Ferenczy István portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában
Született	1792. február 24. Rimaszombat
Elhunyt	1856. július 4. (64 évesen) Rimaszombat
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ferenczy István (1810)

Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, felfigyelt a magyar művészre és 400 forint évi díjat rendelt számára.

Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.

Jelentős művei

• Kazinczy Ferenc portrészobra
• Ürményi József (főispán) portrészobra
• Schodelné Klein Rozália portrészobra
• Virág Benedek emléke
• Brunswick Teréz síremléke
• Kisfaludy Károly portrészobra
• Nemes puhói Marczibányi István (Makó, 1752. július 25. – Buda, 1810. december 21.) márvány mellszobra sírjáról, eltűnt a II. világháboró táján, Budapest, Felső-Víziváros, Fő utca 41-43, Erzsébet apácák templomának kriptája

Írásai

• Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.)

Cikkei

Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket.

Források

• Képzőművészet Magyarországon
• Meller Simon: Ferenczy István élete és művei. Bp, 1906. Online
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Pokorny Emánuel (Bécs, Alsó-Au., 1860. dec. 22.-Bp., 1939. júl. 9.): pap, főgimnáziumi igazgató, rendi igazgató: A Szt Erzsébet-szerzet, tekintettel budapesti kolostorára, tp-ára, és női kórházára. Bp., 1935}