„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a szobrászról|Ferenczi István (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a szobrászról|Ferenczi István (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{ |
{{Személy infobox |
||
| |
|név=Ferenczy István |
||
| |
|kép=Ferenczy István.jpg |
||
| |
|képméret=200px |
||
| |
|képaláírás= Ferenczy István portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] 1859. évi. 19. számában |
||
| |
|megjegyzés= |
||
| |
|születési név= |
||
| |
|születési dátum=[[1792]]. [[február 24.]] |
||
| |
|születési hely=[[Rimaszombat]] |
||
| |
|halál dátuma= [[1856]]. [[július 4.]] {{életkor-holt|1792|2|24|1856|7|4}} |
||
| |
|halál helye=Rimaszombat |
||
| |
|nemzetiség=magyar |
||
| |
|szakma=szobrász |
||
| |
|művésznév= |
||
| |
|becenév= |
||
⚫ | |||
| szerepei= |
|||
|blog= |
|||
| munkái= |
|||
| |
|IMDb= |
||
| kitüntetés= |
|||
⚫ | |||
| blogja= |
|||
| MySpace= |
|||
| IMDb= |
|||
}} |
}} |
||
[[Kép:Ferenczy István 1810.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Ferenczy István (1810)]] |
[[Kép:Ferenczy István 1810.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Ferenczy István (1810)]] |
||
32. sor: | 27. sor: | ||
Az [[1818]]-ban készült [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobrát és az [[1822]]-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. [[1824]]-ben hazatért. [[Kazinczy Ferenc]] lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet [[Ruszkica|Ruskicán]] talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. |
Az [[1818]]-ban készült [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobrát és az [[1822]]-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. [[1824]]-ben hazatért. [[Kazinczy Ferenc]] lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet [[Ruszkica|Ruskicán]] talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. |
||
[[1840]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában [[Fáy András]] mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én. |
[[1840]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában [[Fáy András]] mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én. |
||
Végrendelete értelmében [[Euridiké]] szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el. |
Végrendelete értelmében [[Euridiké]] szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el. |
||
47. sor: | 42. sor: | ||
== Írásai == |
== Írásai == |
||
* Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.) |
* Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.) |
||
=== Cikkei === |
=== Cikkei === |
||
Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket. |
Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2018. augusztus 13., 20:03-kori változata
Ferenczy István | |
Ferenczy István portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában | |
Született | 1792. február 24. Rimaszombat |
Elhunyt | 1856. július 4. (64 évesen) Rimaszombat |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.
Életpályája
Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, felfigyelt a magyar művészre és 400 forint évi díjat rendelt számára.
Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.
1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.
Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.
Jelentős művei
- Kazinczy Ferenc portrészobra
- Ürményi József (főispán) portrészobra
- Schodelné Klein Rozália portrészobra
- Virág Benedek emléke
- Brunswick Teréz síremléke
- Kisfaludy Károly portrészobra
- Nemes puhói Marczibányi István (Makó, 1752. július 25. – Buda, 1810. december 21.) márvány mellszobra sírjáról, eltűnt a II. világháboró táján, Budapest, Felső-Víziváros, Fő utca 41-43, Erzsébet apácák templomának kriptája
Írásai
- Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.)
Cikkei
Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket.
Források
- Képzőművészet Magyarországon
- Meller Simon: Ferenczy István élete és művei. Bp, 1906. Online
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Pokorny Emánuel (Bécs, Alsó-Au., 1860. dec. 22.-Bp., 1939. júl. 9.): pap, főgimnáziumi igazgató, rendi igazgató: A Szt Erzsébet-szerzet, tekintettel budapesti kolostorára, tp-ára, és női kórházára. Bp., 1935}
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)