„Sarki farkas” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 64. sor: | 64. sor: | ||
A sarki farkas az egyetlen alfaj a farkasok közül, amelyik semmilyen formában nem veszélyeztetett. |
A sarki farkas az egyetlen alfaj a farkasok közül, amelyik semmilyen formában nem veszélyeztetett. |
||
Élőhelyeiken a rendkívül zord klíma miatt igen kevés [[ember]] él. Az [[inuitok]] néha vadásznak rájuk dús, fehér szőrméjük miatt. |
Élőhelyeiken a rendkívül zord klíma miatt igen kevés [[ember]] él. Az [[inuitok]] néha vadásznak rájuk dús, fehér szőrméjük miatt. |
||
==Képek== |
==Képek== |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
==További információk== |
==További információk== |
||
[http://www.bioport.hu Bioport.hu] |
[http://www.bioport.hu Bioport.hu] |
||
| 85. sor: | 85. sor: | ||
* Lucyan David Mech & Monika Thaler: ''Der weiße Wolf.'' Heyne, Frederking & Thaler, München 1990–2000. <small>{{ISBN|3-89405-093-4}}</small> |
* Lucyan David Mech & Monika Thaler: ''Der weiße Wolf.'' Heyne, Frederking & Thaler, München 1990–2000. <small>{{ISBN|3-89405-093-4}}</small> |
||
* Lucyan David Mech & Monika Thaler: ''Auf der Fährte der Wölfe.'' Frederking & Thaler, München 1992. <small>{{ISBN|3-89405-315-1}}</small> |
* Lucyan David Mech & Monika Thaler: ''Auf der Fährte der Wölfe.'' Frederking & Thaler, München 1992. <small>{{ISBN|3-89405-315-1}}</small> |
||
{{Taxonbar}} |
|||
{{Portál|Biológia}} |
|||
[[Kategória:Kutyafélealfajok]] |
[[Kategória:Kutyafélealfajok]] |
||
A lap 2018. július 14., 08:33-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Canis lupus arctos (Pocock, 1935) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A sarki farkas elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarki farkas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki farkas témájú médiaállományokat és Sarki farkas témájú kategóriát. |
A sarki farkas (Canis lupus arctos) a farkas (Canis lupus) amerikai alfaja.
Előfordulása
A kanadai szigetvilágban él, Melville és Ellesmere közötti szigeteken. Ezen kívül előfordul még Grönland északi és északkeleti részén is.
Megjelenése
A sarki farkasoknak vannak bizonyos eltérő tulajdonságaik, melyekben különböznek más farkas alfajoktól és amelyek a hideg, sarkvidéki környezethez való alkalmazkodás során jöttek létre.
Szőrzetük szinte teljesen fehér (a hátukon valamivel sötétebb árnyalatú) és rendkívül dús. A nagy hideghez (olykor előfordul élőhelyükön -50 °C is ) való alkalmazkodás folytán fülei rövidebbek és kerekebbek és lábai jóval rövidebbek, mint más alfajoké. Testformájuk zömökebb és súlyuk 50 és 80 kilogramm között mozog. Marmagasságuk 65-80 centiméter. A szuka valamivel kisebb és könnyebb, mint a kan. Testhosszuk 90-150 centiméter.
Életmódja
A falkaösztön a sarki farkasoknál még kifejezettebb, mint más alfajoknál. Ennek oka élőhelyük zordsága miatt könnyen érthető, egy magányos állat ezen a klímán nem bírná ki sokáig. Egy falkában általában 7 és 10 egyed él, de szoros kötődésük miatt egyes nagyobb falkában akár 30 állat is élhet együtt.
A farkas alfajok közül legkésőbb, 3 évesen válik ivaréretté. Átlagosan 2-3 kölyke születik.
Egy falka vadászterülete 1.300 és 1.600 négyzet kilometer között van. Táplálékkeresés közben akár napi 30 km-t is megtehetnek az egyedek.
Szinte mindenre vadásznak ami élőhelyükön megtalálható, pézsmatulkokra és rénszarvasokra, elsősorban azonban kisebb rágcsálókkal, például lemmingekkel; illetve sarki nyulakkal táplálkoznak. Olykor madarakat is elejtenek.
Többnyire falkákban vadásznak, főleg ha nagyobb állatokat akarnak elkapni, de egy magányos egyed is képes leteríteni egy rénszarvast.
Fehér szőrük miatt a zsákmányállatok nehezebben veszik őket észre.
Veszélyeztetettség
A sarki farkas az egyetlen alfaj a farkasok közül, amelyik semmilyen formában nem veszélyeztetett.
Élőhelyeiken a rendkívül zord klíma miatt igen kevés ember él. Az inuitok néha vadásznak rájuk dús, fehér szőrméjük miatt.
Képek
További információk
Források
- Jim Brandenburg: Der weiße Wolf. Tecklenborg, Steinfurt 1998. ISBN 3-92404-439-2 DE
- Jim Brandenburg: White Wolf. Tecklenborg, Steinfurt 1998. ISBN 3-92404-439-2
- Lucyan David Mech & Monika Thaler: Der weiße Wolf. Heyne, Frederking & Thaler, München 1990–2000. ISBN 3-89405-093-4
- Lucyan David Mech & Monika Thaler: Auf der Fährte der Wölfe. Frederking & Thaler, München 1992. ISBN 3-89405-315-1
