„Arany Dániel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 217.113.56.242 (vita) szerkesztését (oldid: 19268902)
Szabadkőművessége
8. sor: 8. sor:
[[Győr]]ben az ottani főreáliskolában érettségizett. Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián volt tanársegéd. [[1893]]–[[1896]] között Győrött a főreáliskolában tanított. [[1893]]. [[december 1.|december 1-jén]] megalapította a [[Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok|Középiskolai Matematikai Lapokat]].
[[Győr]]ben az ottani főreáliskolában érettségizett. Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián volt tanársegéd. [[1893]]–[[1896]] között Győrött a főreáliskolában tanított. [[1893]]. [[december 1.|december 1-jén]] megalapította a [[Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok|Középiskolai Matematikai Lapokat]].


[[1896]]-ban Budapestre költözött, ahol a Lap szerkesztését [[Rátz László]]nak adta át. [[1896]]-tól [[1905]]-ig középiskolai tanár volt. Ezt követően a fővárosban a Magyar Királyi Állami Felsőipariskola tanára lett. [[1919]] után, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták.
[[1896]]-ban Budapestre költözött, ahol a Lap szerkesztését [[Rátz László]]nak adta át. [[1896]]-tól [[1905]]-ig középiskolai tanár volt. Ezt követően a fővárosban a Magyar Királyi Állami Felsőipariskola tanára lett. 1908-ban felvették a budapesti Comenius szabadkőműves páholyba. [[1919]] után, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták.


Tudományos munkásságában a [[valószínűségszámítás]]i kérdések, a [[játékelmélet]]i problémák és a [[Simson-egyenes]] témája foglalkoztatta. A [[determináns]]elmélet figyelemre méltó eredményt köszönhetett neki. Biztosítási matematikával is foglalkozott. Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról, de legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályos középiskolások legrangosabb matematikaversenye.
Tudományos munkásságában a [[valószínűségszámítás]]i kérdések, a [[játékelmélet]]i problémák és a [[Simson-egyenes]] témája foglalkoztatta. A [[determináns]]elmélet figyelemre méltó eredményt köszönhetett neki. Biztosítási matematikával is foglalkozott. Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról, de legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályos középiskolások legrangosabb matematikaversenye.
59. sor: 59. sor:
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar matematikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Magyarországi szabadkőművesek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]
[[Kategória:Pestiek]]
[[Kategória:Pestiek]]

A lap 2018. április 23., 10:17-kori változata

Arany Dániel
Született1863. július 11.
Pest
Elhunyt1944 decembere (81 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamatematikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Arany Dániel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arany Dániel (Pest, 1863. július 11. – Budapest, 1944 decembere[2][3]) magyar matematikatanár, matematikus.

Élete

Győrben az ottani főreáliskolában érettségizett. Matematika tanári oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Ezután a selmecbányai erdészeti akadémián volt tanársegéd. 1893–1896 között Győrött a főreáliskolában tanított. 1893. december 1-jén megalapította a Középiskolai Matematikai Lapokat.

1896-ban Budapestre költözött, ahol a Lap szerkesztését Rátz Lászlónak adta át. 1896-tól 1905-ig középiskolai tanár volt. Ezt követően a fővárosban a Magyar Királyi Állami Felsőipariskola tanára lett. 1908-ban felvették a budapesti Comenius szabadkőműves páholyba. 1919 után, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt, nyugdíjazták.

Tudományos munkásságában a valószínűségszámítási kérdések, a játékelméleti problémák és a Simson-egyenes témája foglalkoztatta. A determinánselmélet figyelemre méltó eredményt köszönhetett neki. Biztosítási matematikával is foglalkozott. Magyar László iskolaigazgatóval közösen könyvet írt az életbiztosítás matematikájáról, de legnagyobb hatással a középiskolai matematikai oktatásra volt. Az ő nevét viseli a 9. és 10. osztályos középiskolások legrangosabb matematikaversenye.

1944-ben származása miatt feleségével a gettóba kellett költöznie, itt is vesztették életüket az ostrom idején.

Értékes nagy matematikai szakkönyvtárat gyűjtött össze, amelyet gettóba kényszerítésekor az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak ajándékozott. (Könyvtárát az 1950-es években a műszaki egyetem 1. számú matematikai tanszékén mint különgyűjteményt kezelték).

Emlékezete

Emlékét őrzi a középiskolások 9–10. évfolyamos tanulói számára a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében évente megrendezett Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny.

Művei

  • Algebrai és geometriai képletek és műveletsorozatok gyűjteménye (Győr, év nélkül)
  • Adalékok a kúpszeletek konstruktív elméletéhez (Győr, 1890)
  • Számtan a középiskolák alsó osztályai számára (Budapest, 1899–1900) (társszerző: Szíjártó Miklós)
  • Algebra a középiskolák felső osztályai számára (Budapest, 1904) (társszerző: Szíjártó Miklós)
  • Az élet- és járadékbiztosítás üzletelmélete (Budapest, 1905) (társszerző: Magyar László)
  • Unterricht an den höheren Gewerbeschulen und gewerblichen Fachschulen (Budapest, 1912) (társszerző: Bánhegyi Aladár)

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  2. ↑ The Central Database of Shoah Victims' Names: Daniel Arany
  3. ↑ Más adatok szerint: 1863. június 11. – 1945. január ? (http://www.janus-pecs.sulinet.hu/AranyD.html)

Forrás

További információk

  • Oblath Richárd: Képek a magyar matematika múltjából IV. – Arany D. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1954/9. sz.)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
  • Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. (Bp., 1986)
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Bp., Keraban Könyvkiadó, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arany_Dániel&oldid=19864372”