„Háromegy Királyság (Horvátország)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a nagykötőjel használata |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
Dalmácia először Könyves Kálmán uralkodása alatt került magyar fennhatóság alá, majd az évszázadok alatt többször gazdát cserélt, sokáig [[Velencei Köztársaság|velencei]] kézen volt, majd [[1797]]-ben került újra a magyar királyok kezébe.<ref name="TIT"/> |
Dalmácia először Könyves Kálmán uralkodása alatt került magyar fennhatóság alá, majd az évszázadok alatt többször gazdát cserélt, sokáig [[Velencei Köztársaság|velencei]] kézen volt, majd [[1797]]-ben került újra a magyar királyok kezébe.<ref name="TIT"/> |
||
A három tartomány alkotta az ébredő horvát nemzetiségi törekvések által a horvát államnak igényelt területet.<ref name="TIT"/> [[Janko Drašković]] 1832-ben a [[délszlávizmus|délszlávista]] elképzelések szerinti délszláv államot horvát vezetéssel kívánta létrehozni, amelynek egyik lépcsőfoka a Háromegy Királyság tényleges létrehozása lett volna. Ehhez csatlakozhatnának a többi horvát lakosságú osztrák–magyar tartományok, amellyel létrejönne Nagy-Horvátország.<ref>[[Romsics Ignác]]: ''Nemzet, nemzetiség és állam'', Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 95–96. o. {{ISBN|963-908213-9}}</ref> Az 1848-49-es szabadságharc alatt felerősödtek az elszakadási kísérletek, majd a [[ |
A három tartomány alkotta az ébredő horvát nemzetiségi törekvések által a horvát államnak igényelt területet.<ref name="TIT"/> [[Janko Drašković]] 1832-ben a [[délszlávizmus|délszlávista]] elképzelések szerinti délszláv államot horvát vezetéssel kívánta létrehozni, amelynek egyik lépcsőfoka a Háromegy Királyság tényleges létrehozása lett volna. Ehhez csatlakozhatnának a többi horvát lakosságú osztrák–magyar tartományok, amellyel létrejönne Nagy-Horvátország.<ref>[[Romsics Ignác]]: ''Nemzet, nemzetiség és állam'', Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 95–96. o. {{ISBN|963-908213-9}}</ref> Az 1848-49-es szabadságharc alatt felerősödtek az elszakadási kísérletek, majd a [[magyar–horvát kiegyezés]]sel létrejött a [[Horvát–Szlavónország]]. A szerződés szabályozta Dalmácia esetleges jövőbeli csatlakozását a horvát államhoz. |
||
Bár ez nem történt meg, a horvátok Horvát-Szlavónországot a Dalmát Királysággal együtt egy egységként, a Háromegy Királyságként kezelték. |
Bár ez nem történt meg, a horvátok Horvát-Szlavónországot a Dalmát Királysággal együtt egy egységként, a Háromegy Királyságként kezelték. |
A lap 2017. december 10., 18:27-kori változata
A Háromegy Királyságnak (latinul Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae)[1] nevezik időnként együttesen a Magyar Királyság Horvátország, Dalmácia és Szlavónia tartományait, különösen a 19. századi történelemben, amikor a három tartomány egyesítésével létrehozandó önálló horvát állam lehetősége felmerült.
Története
A három tartomány nem egyszerre került a magyar korona fennhatósága alá, és nem is kezelték őket a kezdetektől egyformán. A meghódítását követő időkben például Szlavónia küldöttei a magyar országgyűlésnek voltak a tagjai, nem a zágrábi horvát tartománygyűlésnek, a szábornak. Mikor először küldtek oda képviselőket a szlavón vármegyékből, nem is rendelkeztek szavazati joggal.[1]
A 18. század végén Szlavónia és Horvátország közös irányítás alá került, előbb horvát bán, majd 1776 és 1779 között a varasdi székhelyű Horvát Helytartóság, végül 1779 után a magyar Helytartótanács alá voltak rendelve.[1]
Dalmácia először Könyves Kálmán uralkodása alatt került magyar fennhatóság alá, majd az évszázadok alatt többször gazdát cserélt, sokáig velencei kézen volt, majd 1797-ben került újra a magyar királyok kezébe.[1]
A három tartomány alkotta az ébredő horvát nemzetiségi törekvések által a horvát államnak igényelt területet.[1] Janko Drašković 1832-ben a délszlávista elképzelések szerinti délszláv államot horvát vezetéssel kívánta létrehozni, amelynek egyik lépcsőfoka a Háromegy Királyság tényleges létrehozása lett volna. Ehhez csatlakozhatnának a többi horvát lakosságú osztrák–magyar tartományok, amellyel létrejönne Nagy-Horvátország.[2] Az 1848-49-es szabadságharc alatt felerősödtek az elszakadási kísérletek, majd a magyar–horvát kiegyezéssel létrejött a Horvát–Szlavónország. A szerződés szabályozta Dalmácia esetleges jövőbeli csatlakozását a horvát államhoz.
Bár ez nem történt meg, a horvátok Horvát-Szlavónországot a Dalmát Királysággal együtt egy egységként, a Háromegy Királyságként kezelték.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ a b c d e A Habsburg Birodalom és Magyarország a XIX. század elején I.. TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület
- ↑ Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam, Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 95–96. o. ISBN 963-908213-9