„Árvaház utca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
napi Brassó Címke: HTML-sortörés |
a →Leírása: - |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
Jelentősebb épületek: |
Jelentősebb épületek: |
||
* '''1.''' 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő ''La Împăratulu Romaniloru'' (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek ([[George Coșbuc]], [[Ion Luca Caragiale]], [[Ștefan Octavian Iosif]], [[Sextil Pușcariu]], Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.<ref name=pestrea/> |
* '''1.''' 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő ''La Împăratulu Romaniloru'' (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek ([[George Coșbuc]], [[Ion Luca Caragiale]], [[Ștefan Octavian Iosif]], [[Sextil Pușcariu]], Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.<ref name=pestrea/> |
||
* '''3.''' |
* '''3.''' Itt lakott Samuel Fretschkes, a [[Johannes Honterus Líceum|Honterus-líceum]] igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a [[Román Kaszinó]] székhelye, mely fontos szerepet játszott az [[1848-as havasalföldi forradalom]] alatt.<ref name=aldea/> |
||
* '''7.''' Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.<ref>A házon található márványtábla leírása szerint.</ref> |
* '''7.''' Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.<ref>A házon található márványtábla leírása szerint.</ref> |
||
* '''9.''' Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös [[céh]] céhmestereként szolgált.<ref>{{cite book |author=Gyárfás Tihamér |title=A brassai ötvösség története |page=141 |year=1912 |publisher=Hentschel Henrik |location=Brassó |url=http://mek.niif.hu/10100/10153/10153.pdf}}</ref> |
* '''9.''' Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös [[céh]] céhmestereként szolgált.<ref>{{cite book |author=Gyárfás Tihamér |title=A brassai ötvösség története |page=141 |year=1912 |publisher=Hentschel Henrik |location=Brassó |url=http://mek.niif.hu/10100/10153/10153.pdf}}</ref> |
||
A lap 2017. október 24., 19:55-kori változata
| Árvaház utca (Strada Poarta Șchei) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó |
| Városrész | Belváros |
| Létrejötte | 13. század |
| Névadó | Árvaház utcai kapu |
| Korábbi nevei | Szentlélek utca |
| Irányítószám | 500020 |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 590 m |
| Hossza | 0,35 km |
| Távolság a központtól | 0,3 km |
| Elhelyezkedése | |
 Árvaház utca
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaház utca témájú médiaállományokat. | |
Az Árvaház utca (románul: Strada Poarta Șchei, németül: Waisenhausgasse) a brassói városerőd nyugati, Bolgárszeg felőli részén helyezkedik el. Német és magyar neve az 1875-ben alapított Tartler-árvaházra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található Bolgárszegi kapura (Poarta Șchei). Északkeleti irányban a Felsővilla utcában folytatódik.
Elnevezése
A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül Heiligleichnahmsgasse, azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a Fekete templomtól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi, Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája). 1488-ban des heligelichmis gasz, 1494-ben des heyligen leichnames gasz, 1520-ban platea corporis Christi néven jelenik meg.[1] A Tartler-árvaház 1875-ös megnyitása után Árvaház utca (Waisenhausgasse, románul Ulița Orfanilor) lett a neve. Román elnevezése 1926–1948 között Strada Mureșenilor (nem összetévesztendő a Kolostor utcával, mely később szintén a Strada Mureșenilor nevet viselte), 1948–1966 között Strada Maxim Gorki, 1966 óta Strada Poarta Șchei.[2]
Története
Több történész (Gernot Nussbächer, Bakó Géza, Gustav Treiber és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a történelmi központ egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, a Hirscher-ház környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során.[3]
A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén elhelyezkedő Szentlélek-kápolnát és kolostorát a reformáció után megszüntették, és 1560-ban a kolostorhoz tartozó udvar felparcellázásával alakították ki az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket.[3]
Két fertály határán helyezkedett el; északi házsora a Quartale Catharinae, déli sora a Quartale Corporis Christi városnegyedhez tartozott. Főleg mészárosok lakták.[1] Évszázadokon keresztül a városerőd délnyugati, „felső” részének legfontosabb, legforgalmasabb artériája volt, ugyanis csak itt, az utca végén álló kapun keresztül nyílt átjárás a románok lakta Bolgárszeg városnegyed felé.[4] Az elsőként épített Szentlélek-kaput 1526-ban árvíz rongálta meg; helyén a 16. század közepén felépült a Katalin-kapu, melynek barbakánja ma is áll. 1689-ben és 1699-ben tűzvész pusztította az utcát.[2]
A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és 1828-ban az utca végén megnyitották az Árvaház utcai kaput. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász Tornaiskola (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült.[3]
Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (Wallacher Gasse), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, éttermet. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a Román Kaszinó (Casina română) kulturális egyesület székhelye,[5] az 1. szám alatti vendéglő pedig a román értelmiségiek kedvelt találkozóhelye volt.[6]
A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették.
Leírása
Az Árvaház utca a városkaputól a Hirscher utcáig húzódik, hosszúsága 350 méter. Északkeleti irányban a Felsővilla utcában (Strada Grigoraș Dinicu, Obere Gabelgasse) folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (Strada George Coșbuc, Hinter der Mauer) és a Zsinór utca (Strada Sforii, Schnurgässchen), északi irányban, a Honterus-udvar felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, Strada Paul Richter, Breite Bach), Templom utca (Strada Hans Benkner, Oberes Schulgässel), és az Iskola utca (Strada Stefan Ludwig Roth, Unteres Schulgässel).
A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus.[4]
Jelentősebb épületek:
- 1. 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő La Împăratulu Romaniloru (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek (George Coșbuc, Ion Luca Caragiale, Ștefan Octavian Iosif, Sextil Pușcariu, Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.[6]
- 3. Itt lakott Samuel Fretschkes, a Honterus-líceum igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a Román Kaszinó székhelye, mely fontos szerepet játszott az 1848-as havasalföldi forradalom alatt.[5]
- 7. Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.[7]
- 9. Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös céh céhmestereként szolgált.[8]
- 10. 1865-1867 között itt volt a Kereskedelmi Kamara.[6]
- 14. Tartler-árvaház, mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.[9]
- A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító Zsinór utca.
- 29. A brassói neológ zsinagóga, 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be.
- 35. A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az 1689-es tűzvészt. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették.[3]
- 39. Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, jelenleg a Brassói Sportlíceum épülete.
Műemlékek
Az utcából 33 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében, ezek közül 4 országos jelentőségű műemlék.[9]
| Műemlékek listája | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jegyzetek
- ↑ a b Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 33. o. (1928)
- ↑ a b Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 243 és 490. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ a b c d Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: Brașov-Cetate: Evoluția urbanistică și arhitecturală. Revista Monumentelor Istorice, LXXVIII. évf. 1–2. sz. (2009) 81–99. o. ISSN 1220-174X
- ↑ a b Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: O casă monument istoric din Cetatea Brașovului. Revista Monumentelor Istorice, LXXXI. évf. (2015 – 2016) 1–2. sz. 39–40. o. ISSN 1220-174X
- ↑ a b Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 461. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 227–232. o. (2011). ISBN 9789737641700
- ↑ A házon található márványtábla leírása szerint.
- ↑ Gyárfás Tihamér. A brassai ötvösség története. Brassó: Hentschel Henrik, 141. o. (1912)
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}