Árucsarnok (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hirscher-ház szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árucsarnok
RO BV Casa Negustorilor.jpg
Település Brassó Románia
Cím Piața Sfatului 14
Építési adatok
Építés éve 1541–1545
Rekonstrukciók évei 1749, 1857
Építési stílus reneszánsz
LMI-kód BV-II-m-A-11573
Elhelyezkedése
Árucsarnok (Brassó belváros)
Árucsarnok
Árucsarnok
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 25° 35′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árucsarnok témájú médiaállományokat.

A brassói Árucsarnok (egyéb nevei Kereskedőház, Hirscher-ház, Hirscher-bazár,[1] románul: Casa Negustorilor, németül: Kaufhaus) a nyugat-európai középkori árucsarnokok stílusát idéző épület, melyet a 16. század közepén építtetett Apollonia Hirscher patricius, hogy a helyi mestereknek és kereskedőknek legyen ahol kiállítsák és tárolják portékáikat. A Főtér délkeleti oldalán áll; egykoron Brassó legnagyobb világi épülete volt. 1749-ben, 1857-ben, és 1960-ban átépítették, jelenleg vendéglőknek, üzleteknek, cégeknek ad helyet. Két nagy szárnya egy belső udvart fog közre.

Története[szerkesztés]

A brassói Főtér mindig is a kereskedés központja volt, a mesterek pedig kezdetben a régi városháza (Tanácsház) és néhány másik épület esőtől-hótól védett árkádjai alatt rendezték be üzleteiket.[2] A 16. században ezek a helyiségek már nehezen birkóztak meg a vásári forgalommal, így időszerűvé vált egy külön árucsarnok építése.[3]

A középkori német városok árucsarnokait idéző épület a Főtér délkeleti oldalán, az úgynevezett Virágsoron épült 1541–1545[4][5] között. A 8000 forintba kerülő építkezést Apollonia Hirscher, Lukas Hirscher (III.) városbíró özvegye finanszírozta. Nem ismeretes, hogy az épület mikor és hogyan került a város tulajdonába.[3]

Az 1689-es nagy tűzvészben kiégett, majd 1699-ben újból tűz pusztította, de szerkezete nem károsodott. 1749-ben, Martinus Closius városbíró és Christoph von Seewaldt helyettes városbíró alatt alaposan kijavították és felújították.[6] Az 1840-es években ismét felújították; az emeleti nagy, nyitott, félköríves nyílásokat kis, szögletes, üvegezett ablakokkal helyettesítették. 1857-ben befalazták a Főtérre nyíló nagy kaput, átépítették a Hirscher utca (egykori Halpiac) felőli szárnyat és a belső falakat, új árkádokat létesítettek.[3]

1872-ben a céheket megszüntették, az Árucsarnokba mesterek helyett iparosok költöztek.[7] A 20. század első felében az épület különféle üzleteknek adott helyet, a század közepén egy ideig poliklinika is működött benne.[8] 1960-ban ismét felújították, visszaállítva eredeti formáját.[9] Az 1960-as években itt létesült a Cerbul Carpatin, azaz Kárpáti szarvas komplexum, mely mind a helyiek, mind a turisták körében a város egyik legismertebb étterme volt.[7] Ezt később átnevezték Casa Hirscherre, ma az állami turisztikai hivatal (ONT) privatizációja következtében létrejött Aro Palace részvénytársaság birtokolja.[10]

Leírása[szerkesztés]

Alaprajza és elrendezése teljes egészében megegyezik a középkori német árucsarnokokéval, pusztán szerényebb külsőjével tér el azoktól.[11] Nyugati homlokzata az Apollonia Hirscher utcára (az egykori Halpiacra), a déli pedig a Johann Gött utcára (az egykori Fleischergasséra) néz.

Két, 64,5 méter hosszú szárnya egy keskeny belső udvart fog közre, mely egyirányú volt a szekerek számára: a főtéri bejáraton hajtottak be, a hátsó, Fleischergasse felőli kijáraton távoztak. A földszinten boltok és raktárak voltak, ahol kézműves termékeket és élelmiszert árultak; a Halpiac felőli árkádsor alatt szintén kereskedéseket rendeztek be.[9] Az emeleten voltak a mesterek (később iparosok) műhelyei; főleg cipészek, csizmadiák dolgoztak itt; innen ered az épület román Podul Bătușilor (Csizmadiák hiúja) neve.[8] Szintén az emeleten voltak a vámhivatal irodái és raktárai. A pincében bort tároltak.[9]

A főtéri bejárat felett a Hirscherek oroszlános címere,[12] az 1545-ös évszám, Brassó címere, és latin felirat látható: D[OMINI] LVCAE HYRSER RELICTA CONIVX APOLLONIA F[ECIT] C[ONSTRVERE], vagyis „Lucas Hirscher bíró Apollonia özvegye építtette”. Az 1749-es felújítás alkalmával a Halpiac felőli homlokzaton Brassó címerét ábrázoló és Closius és Seewaldt városbírókat megnevező domborművet helyeztek el; ezt ma a Takácsok bástyájában őrzik.[7]

Az épület a romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11573 sorszámon szerepel.[13]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kovács Lehel István. Térben és időben - Barangolás a Barcaságon. Négyfalu: HMMT, 235. o. (2017). ISBN 9789730258783 
  2. Aldea 230. o.
  3. a b c Jekelius 169–170. o.
  4. Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen - Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 116–117. o. (2010). ISBN 9783412206024 
  5. Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 15. o. (1934) 
  6. Több forrás helytelenül 1759-et ad meg a kijavítás időpontjaként. A helyes dátumot lásd pl.: Nussbächer, Gernot. Caietele Corona. Brassó: Aldus, 287. o. (2016). ISBN 9789737822949 
  7. a b c Aldea 234–237. o.
  8. a b Pușcariu, Sextil. Brașovul de altădată (román nyelven). Kolozsvár: Dacia, 208–209. o. (1977) 
  9. a b c Ugrai 77–80. o.
  10. După Cetate, Primăria revendică de la Aro Palace și Casa Hirscher. Bună ziua Brașov, 2019. január 23. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  11. Jekelius 174. o.
  12. A Hirscher családnak a 16. század közepéig oroszlános címere volt, csak a 16. század második felétől használtak szarvasos címert (egy 1569-es okmányban már ez jelenik meg). Lásd pl. Schuster, Fritz: Wappenbrief des Kronstädter Stadtrichters Lukas Hirschers des Grosseren. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift, LXI. évf. (1938) 268–270. o.
  13. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]