„Nagy-Trianon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új pozíciós térkép, képek rendezése, javítás |
Apró módosítás |
||
82. sor: | 82. sor: | ||
A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem. |
A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem. |
||
Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban ''(Galerie des Cotelles''), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez [[Jean |
Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban ''(Galerie des Cotelles''), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez [[Jean Cotelle]] festőművészről kapta a nevét, aki a [[17. század]]ban 21 versailles-i életképet festett a terem falaira. A csarnok további három képe [[Étienne Allegrain]] és [[Jean-Baptiste Martin]] alkotása. A termet öt [[1810]]-ben készült 24-karos csillár világítja meg. A csarnok a kastély fő tömbjét és a Trianon-sous-Bois-t, a „liget felőli” szárnyat köti össze, amelyet [[Jacques Chirac]] francia elnök [[1995]]-ben nyittatott meg a látogatók előtt. |
||
== Galéria == |
== Galéria == |
A lap 2017. február 8., 15:04-kori változata
Nagy-Trianon kastély | |
A Nagy-Trianon látképe a kerttel | |
Település | Versailles |
Cím | Franciaország, Versailles |
Építési adatok | |
Építés éve | 1670 |
Rekonstrukciók évei | 1687 (bővítés) 1805 1963 |
Építési stílus | barokk |
Felhasznált anyagok | márvány |
Tervező | Louis Le Vau; Jules Hardouin Mansart |
Építész(ek) |
|
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | nyárilak |
Tulajdonos | Crown of France |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 48′ 53″, k. h. 2° 06′ 17″48.814722°N 2.104722°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 53″, k. h. 2° 06′ 17″48.814722°N 2.104722°E | |
Nagy-Trianon kastély weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Trianon kastély témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nagy-Trianon a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület Párizs mellett, az Île-de-France régióban, Yvelines megyében.
Ebben a kastélyban írták alá 1920. június 4-én az első világháborúban vesztes Magyarország új határait felrajzoló és jogfosztó békeszerződést.
Története
1670 és 1687 közt épült, akkor még egyszerű kerti pavilonnak, de később jelentősen megnagyobbították.
Párja, a Kis-Trianon majd egy évszázaddal később épült. Közkeletű tévedés, hogy a trianoni békeszerződést a két palota közti folyosón írták alá, ám ilyen átjáró sohasem létezett, lévén a két kastély egymástól mintegy fél kilométernyi távolságra található.
Mindkét kastély nevét arról az aprócska településről kapták, amelynek helyén a Nagy-Trianont építették.
A Nagy-Trianon kastély XIV. Lajos francia király számára épült, hogy családtagjaival és a kiválasztott kevesekkel együtt ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet fáradalmai elől. Külső, rózsaszín languedoci márvány burkolata miatt Márvány-Trianon néven is emlegették.
Helyén eredetileg egy kisebb épület állt, a „Porcelán-Trianon”, amelyet a király kedvese, Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart (Montespan márkiné) számára építettek, hogy a király közelében lehessen.
1687-ben (ekkor a márkiné már kiesett a király közvetlen kegyeiből) Jules Hardouin Mansart kapta a megbízást, hogy építsen nagyobb épületet és az építkezés a következő évben már be is fejeződött. A király uralkodásának vége felé az udvari etikett uralma ezen a kastélyon is elhatalmasodott és a királyi család „rejtekhelyként” már inkább a Marly kastélyt kezdte előnyben részesíteni.
Nagy-Trianonként az után kezdték el emlegetni az épületet, hogy XV. Lajos uralkodása idején felépült a Kis-Trianon kastély.
Az épületet a francia királyság bukása után feldúlták, majd 1805 és 1815 között I. Napóleon császár foglalta el, és empire stílusban rendeztette be.
Ma népszerű turistacélpont és gyakran a francia köztársasági elnök is itt találkozik külföldi vendégeivel.
A békeszerződés helyszíne
Az első világháború utáni magyar békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon kastélyban.
Sok forrás még a közelmúltban is a Kis-Trianon kastélyt nevezte meg helyszínként, illetve a két Trianon palota közti (nem létező) folyosót. Ablonczy Balázs történész kutatásai szerint az utóbbi tévhit forrása valószínűleg a Pesti Napló 1920. június 4-iki száma.
A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem.
Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban (Galerie des Cotelles), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez Jean Cotelle festőművészről kapta a nevét, aki a 17. században 21 versailles-i életképet festett a terem falaira. A csarnok további három képe Étienne Allegrain és Jean-Baptiste Martin alkotása. A termet öt 1810-ben készült 24-karos csillár világítja meg. A csarnok a kastély fő tömbjét és a Trianon-sous-Bois-t, a „liget felőli” szárnyat köti össze, amelyet Jacques Chirac francia elnök 1995-ben nyittatott meg a látogatók előtt.
Galéria
-
A Nagy-Trianon kastély térképe
-
A Grand Trianon 1700-ban
-
A Cotelle-csarnok. Az 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, ahol Magyarország békeszerződését aláírták
-
A magyar aláírók a tárgyalóasztalnál
-
Benárd Ágost a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár elhagyja a trianoni békediktátum ünnepélyes aláírása után a versailles-i, Nagy-Trianon kastélyt 1920. június 4-én
-
A Nagy-Trianon épületének részlete, az előző kép helyszíne napjainkban
Források
- Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről (2005) ISBN 9633893909
További információk
- Livret Jeu Grand Trianon PDF – Chateauversailles.fr (franciául)