Nagy-Trianon

Nagy-Trianon kastély
A Nagy-Trianon látképe a kerttel
Település	Versailles
Cím	Franciaország, Versailles
Építési adatok
Építés éve	1670
Rekonstrukciók évei	1687 (bővítés) 1805 1963
Építési stílus	barokk
Felhasznált anyagok	márvány
Tervező	Louis Le Vau; Jules Hardouin Mansart
Építész(ek)	Jules Hardouin-Mansart Louis Le Vau André Le Nôtre
Hasznosítása
Felhasználási terület	maison de plaisance
Tulajdonos	Crown of France
Elhelyezkedése
Nagy-Trianon kastély Pozíció Île-de-France térképén
é. sz. 48° 48′ 53″, k. h. 2° 06′ 17″48.814722222222, 2.1047222222222
Nagy-Trianon kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Trianon kastély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nagy-Trianon a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület Párizs mellett, az Île-de-France régióban, Yvelines megyében.

Ebben a kastélyban írták alá 1920. június 4-én az első világháborúban vesztes Magyarország új határait felrajzoló és jogfosztó békeszerződést.

Története

1670 és 1687 közt épült, akkor még egyszerű kerti pavilonnak, de később jelentősen megnagyobbították.

Párja, a Kis-Trianon majd egy évszázaddal később épült. Közkeletű tévedés, hogy a trianoni békeszerződést a két palota közti folyosón írták alá, ám ilyen átjáró sohasem létezett, lévén a két kastély egymástól mintegy fél kilométernyi távolságra található.

Mindkét kastély nevét arról az aprócska településről kapták, amelynek helyén a Nagy-Trianont építették.

A Nagy-Trianon kastély XIV. Lajos francia király számára épült, hogy családtagjaival és a kiválasztott kevesekkel együtt ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet fáradalmai elől. Külső, rózsaszín languedoci márvány burkolata miatt Márvány-Trianon néven is emlegették.

Helyén eredetileg egy kisebb épület állt, a „Porcelán-Trianon”, amelyet a király kedvese, Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart (Montespan márkiné) számára építettek, hogy a király közelében lehessen.

1687-ben (ekkor a márkiné már kiesett a király közvetlen kegyeiből) Jules Hardouin Mansart kapta a megbízást, hogy építsen nagyobb épületet és az építkezés a következő évben már be is fejeződött. A király uralkodásának vége felé az udvari etikett uralma ezen a kastélyon is elhatalmasodott és a királyi család „rejtekhelyként” már inkább a Marly kastélyt kezdte előnyben részesíteni.

Nagy-Trianonként az után kezdték el emlegetni az épületet, hogy XV. Lajos uralkodása idején felépült a Kis-Trianon kastély.

Az épületet a francia királyság bukása után feldúlták, majd 1805 és 1815 között I. Napóleon császár foglalta el, és empire stílusban rendeztette be.

Ma népszerű turistacélpont és gyakran a francia köztársasági elnök is itt találkozik külföldi vendégeivel.

A békeszerződés helyszíne

A Nagy-Trianon kastély látképe

Az első világháború utáni magyar békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon kastélyban.

Sok forrás még a közelmúltban is a Kis-Trianon kastélyt nevezte meg helyszínként, illetve a két Trianon palota közti (nem létező) folyosót. Ablonczy Balázs történész kutatásai szerint az utóbbi tévhit forrása valószínűleg a Pesti Napló 1920. június 4-iki száma.

A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem.

Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban (Galerie des Cotelles), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez Jean Cotelle festőművészről kapta a nevét, aki a 17. században 21 versailles-i életképet festett a terem falaira. A csarnok további három képe Étienne Allegrain és Jean-Baptiste Martin alkotása. A termet öt 1810-ben készült 24-karos csillár világítja meg. A csarnok a kastély fő tömbjét és a Trianon-sous-Bois-t, a „liget felőli” szárnyat köti össze, amelyet Jacques Chirac francia elnök 1995-ben nyittatott meg a látogatók előtt.

Galéria

• 
  A Nagy-Trianon kastély térképe
• 
  A Grand Trianon 1700-ban
• 
  A Cotelle-csarnok. Az 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, ahol Magyarország békeszerződését aláírták
• 
  A magyar aláírók a tárgyalóasztalnál
• 
  Benárd Ágost a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár elhagyja a trianoni békediktátum ünnepélyes aláírása után a versailles-i, Nagy-Trianon kastélyt 1920. június 4-én
• 
  A Nagy-Trianon épületének részlete, az előző kép helyszíne napjainkban

Források

• Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről (2005) ISBN 9633893909

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Trianon kastély témájú médiaállományokat.

További információk

• Livret Jeu Grand Trianon PDF – Chateauversailles.fr (franciául)