„Selye János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
erre való az oldal vitalapja Visszavontam az utolsó változtatást (Berekszobrász), visszaállítva Partmoso szerkesztésére |
szobrász |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Komárom-Selye János-szobor.JPG |
| kép = Komárom-Selye János-szobor.JPG |
||
| képméret = 200px |
| képméret = 200px |
||
| képaláírás = Selye János mellszobra Komáromban, a róla elnevezett egyetemnek otthont adó Tiszti pavilon udvarán |
| képaláírás = Selye János mellszobra Komáromban, a róla elnevezett egyetemnek otthont adó Tiszti pavilon udvarán ([[Berek Lajos]] alkotása) |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születés helye = [[Bécs]] |
| születés helye = [[Bécs]] |
A lap 2017. február 6., 08:36-kori változata
Selye János | |
Selye János mellszobra Komáromban, a róla elnevezett egyetemnek otthont adó Tiszti pavilon udvarán (Berek Lajos alkotása) | |
Született | 1907. január 26. Bécs |
Elhunyt | 1982. október 15. (75 évesen) Kanada, Montréal |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos, belgyógyász, vegyész, endokrinológus, egyetemi oktató |
Tisztsége | professzor |
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Selye János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montréal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus.
Pályafutása
Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.
1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.
1945-1976 között Montréalban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.
A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban.
Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.
Álomtól a felfedezésig
Fordította Józsa Péter, ellenőrizte dr. Benedek István. Előszó Lissák Kálmán, Pécs, 1967.02. Előszó a magyar kiadáshoz, 1966.04. - Nem az eszményi tudóst igyekszik rajzolni. Kórrajz. Bonckés alá vette önmagát. Nézete - aki becsületes, nem hallgatja el a rosszat. Quasimodo (V. Hugó) - mérhetetlenül sóvárogja és ontja magából a gyöngédséget. A tartalom - forgatókönyv is: Levél Johnnak. Bevezetés. 1. Miért lesz valaki kutató? ....11. Hogyan beszéljünk? Utószó. Akadémiai Kiadó, nyomda 74.75779
Jegyzetek
- ↑ a b c LIBRIS, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://www.ulaval.ca/notre-universite/prix-et-distinctions/doctorats-honoris-causa-de-luniversite-laval/liste-complete-des-recipiendaires-de-1864-a-aujourdhui.html
- ↑ https://www.muni.cz/o-univerzite/vyznamenani/cestne-doktoraty-udelene-mu?page=8
- ↑ https://www.cma.ca/get-involved/awards/fng-starr-award
- ↑ http://www.acfas.ca/prix-concours/prix-acfas/urgel-archambault/
- ↑ https://cdnmedhall.ca/laureates/hansselye
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Selye János Álomtól a felfedezésig 1966, 1974. ISBN 963 05 0165 1
További információk
- Selye János Lelki Egészség Program - A stresszkezelés
- Selye János Egyetem [1]
- Selye János Gimnázium
- Selye János Kórház és Rendelőintézet, Komárom
- A stressz
- A stresszelmélet megalkotója. Tudományos tanácskozás Selye János születésének 100. évfordulója alkalmából , szerkesztő és társszerző Lacza Tihamér, 2009, ISBN 978-80-89234-43-1
Kapcsolódó szócikkek
- Lázár György orvos, az orvostudományok MTA doktora