„Illír Királyság (1816–1849)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a fekv. |
→Fekvése: ter. |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
Az Illír Királyságot a volt napóleoni ''[[Illír tartományok]]'' helyén hozták létre, az [[Adriai-tenger]] északkeleti partvidékén és a [[Keleti-Alpok]] előterében fekvő, a franciáktól visszaszerzett területeken. A volt francia császári tartomány magában foglalta a [[Krajnai Hercegség]]et, a [[Karintiai Hercegség]] nyugati részét (Felső-Karintiát), Görz és Gradisca grófságok Adria-menti területeit, [[Trieszt]] birodalmi szabad várost, és az [[Isztriai-félsziget]]et, továbbá a [[Dalmácia|dalmát partvidéket]], és a [[Horvát–Szlavónország]]nak a [[Száva]] folyótól délre fekvő területét. A felszámolt francia császári [[Illír tartományok]] területéből az osztrákok z [[1816]]-ban leválasztották és újjáalakították a Habsburg [[Dalmát Királyság]]ot, Karintia keleti felét (Alsó-Karintiát) viszont hozzácsapták az új (Habsburg) Illír Királysághoz. |
Az Illír Királyságot a volt napóleoni ''[[Illír tartományok]]'' helyén hozták létre, az [[Adriai-tenger]] északkeleti partvidékén és a [[Keleti-Alpok]] előterében fekvő, a franciáktól visszaszerzett területeken. A volt francia császári tartomány magában foglalta a [[Krajnai Hercegség]]et, a [[Karintiai Hercegség]] nyugati részét (Felső-Karintiát), Görz és Gradisca grófságok Adria-menti területeit, [[Trieszt]] birodalmi szabad várost, és az [[Isztriai-félsziget]]et, továbbá a [[Dalmácia|dalmát partvidéket]], és a [[Horvát–Szlavónország]]nak a [[Száva]] folyótól délre fekvő területét. A felszámolt francia császári [[Illír tartományok]] területéből az osztrákok z [[1816]]-ban leválasztották és újjáalakították a Habsburg [[Dalmát Királyság]]ot, Karintia keleti felét (Alsó-Karintiát) viszont hozzácsapták az új (Habsburg) Illír Királysághoz. |
||
Az Illír Királyság területe így magában foglalta a mai [[Szlovénia]] nyugati és központi területeit, azaz Krajnát (a régi [[Krajnai Hercegség]]et), [[Ljubljana]] (Laibach) székvárost és környékét, a „szlovén tengermelléket”, azaz [[Görz]] (Goriška) vidékét és Észak-Isztriát („Szlovén-Isztriát”), a [[Karinthiai Hercegség]] teljes területét (a nyugati Felső-Karintiát, azaz a mai [[Ausztria|osztrák]] [[Karintia]] szövetségi tartományt, és az ezzel szomszédos, keleti Alsó-Karintiát, „Slovenska Koroška” régiót (a mai Szlovénia északnyugati részét), továbbá a mai [[Horvátország]] [[Isztria megye|Isztria megyéjét]], a [[Kvarner-öböl|Quarnerói-öböl]]beli [[Krk (sziget)|Krk]], [[Cres]] and [[Lošinj]] szigeteket), végül a mai Olaszország északkeleti „végvidékét”, a mai [[Trieszt megye]] és [[Gorizia megye]] területeit, és végezetül [[Fiume]] körzetét is. |
|||
A lap 2017. február 3., 16:22-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Az Illír Királyság (németül: Königreich Illyrien, olaszul: Regno d’Illiria, szlovénül: Ilirsko kraljestvo, horvátul: Kraljevina Ilirija) az Osztrák Császárság koronatartománya volt 1816–1849 között,[1] amely a napóleoni háborúk végén, a volt Francia Császárság Illír tartományainak osztrák bekebelezése után, a bécsi kongresszus jóváhagyásával, I. Ferenc osztrák császár dekrétumával jött létre. Uralkodója Ausztria mindenkori császár volt, Illíria királyának minőségében. A királyság igazgatási központja, az alkirály (azaz császári helytartó) székhelye Laibach (Ljubljana) volt. Az 1849 utáni államreform keretében az Illír Királyságot három külön koronatartományra bontooták (Karinthiai Hercegség, Krajnai Hercegség, Osztrák Tengermellék).
Fekvése
Az Illír Királyságot a volt napóleoni Illír tartományok helyén hozták létre, az Adriai-tenger északkeleti partvidékén és a Keleti-Alpok előterében fekvő, a franciáktól visszaszerzett területeken. A volt francia császári tartomány magában foglalta a Krajnai Hercegséget, a Karintiai Hercegség nyugati részét (Felső-Karintiát), Görz és Gradisca grófságok Adria-menti területeit, Trieszt birodalmi szabad várost, és az Isztriai-félszigetet, továbbá a dalmát partvidéket, és a Horvát–Szlavónországnak a Száva folyótól délre fekvő területét. A felszámolt francia császári Illír tartományok területéből az osztrákok z 1816-ban leválasztották és újjáalakították a Habsburg Dalmát Királyságot, Karintia keleti felét (Alsó-Karintiát) viszont hozzácsapták az új (Habsburg) Illír Királysághoz.
Az Illír Királyság területe így magában foglalta a mai Szlovénia nyugati és központi területeit, azaz Krajnát (a régi Krajnai Hercegséget), Ljubljana (Laibach) székvárost és környékét, a „szlovén tengermelléket”, azaz Görz (Goriška) vidékét és Észak-Isztriát („Szlovén-Isztriát”), a Karinthiai Hercegség teljes területét (a nyugati Felső-Karintiát, azaz a mai osztrák Karintia szövetségi tartományt, és az ezzel szomszédos, keleti Alsó-Karintiát, „Slovenska Koroška” régiót (a mai Szlovénia északnyugati részét), továbbá a mai Horvátország Isztria megyéjét, a Quarnerói-öbölbeli Krk, Cres and Lošinj szigeteket), végül a mai Olaszország északkeleti „végvidékét”, a mai Trieszt megye és Gorizia megye területeit, és végezetül Fiume körzetét is.
- ↑ szerk.: Marko Vidic: Ilustrirana zgodovina Slovencev. Ilirsko kraljestvo (A szlovének történelme. Az Illír Királyság) (szlovén nyelven). Mladinska knjiga, 213. o. (2000). ISBN 86-11-15664-1