„Tódzsó Hideki” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A tokiói per: jav. és kieg. |
|||
33. sor: | 33. sor: | ||
[[Fájl:Tojo_at_IMTFE.png|bélyeg|balra|200px|Tódzsó a tokiói per során]] |
[[Fájl:Tojo_at_IMTFE.png|bélyeg|balra|200px|Tódzsó a tokiói per során]] |
||
Japán feltétel nélküli megadása után [[Douglas MacArthur]] tábornok elfogatóparancsot adott ki több japán politikai és katonai vezető, köztük Tódzsó ellen is. 1945. szeptember 11-én, amikor az amerikai [[katonai rendészet]] körülzárta Tódzsó [[szetagaja]]i házát, ő öngyilkossági kísérletet hajtott végre, pisztollyal mellbe lőtte magát. Azonban a lövedék nem találta el a szívét, |
Japán feltétel nélküli megadása után [[Douglas MacArthur]] tábornok elfogatóparancsot adott ki több japán politikai és katonai vezető, köztük Tódzsó ellen is. 1945. szeptember 11-én, amikor az amerikai [[katonai rendészet]] körülzárta Tódzsó [[szetagaja]]i házát, ő öngyilkossági kísérletet hajtott végre, pisztollyal mellbe lőtte magát. Azonban a lövedék nem találta el a szívét, gellert kapott és a gyomrát sértette fel. Orvosi segítséggel stabilizálták az állapotát, majd a sikertelen öngyilkossági kísérletet követően, letartóztatták és kórházba vitték. Felépülése után börtönbe szállították. A [[tokiói per]] során bűnösnek találták több vádpontban, 1948. november 12-én halálra ítélték, majd december 23-án felakasztották. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2016. szeptember 17., 09:54-kori változata
Tódzsó Hideki 東條 英機 | |
Japán 40. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1941. október 18. – 1944. július 22. | |
Császár | Hirohito |
Előd | Konoe Fumimaro |
Utód | Koiszo Kuniaki |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1884. december 30. Tokió, Japán |
Elhunyt | 1948. december 23. (63 évesen) Tokió, Japán |
Sírhely |
|
Párt | pártnélküli |
Szülei | Tódzsó Csitosze Tōjō Hidenori |
Házastársa | Katsuko Tōjō |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Halál oka | akasztás |
Vallás | |
Díjak |
|
Tódzsó Hideki 東條 英機 aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tódzsó Hideki 東條 英機 témájú médiaállományokat. |
Tódzsó Hideki (japánul: 東條 英機, nyugaton: Hideki Tōjō, ⓘ) (1884. december 30. – 1948. december 23.) a Japán Császári Hadsereg tábornoka, nacionalista politikus, Japán miniszterelnöke a második világháború éveiben.
Kormányzati pozíciókban
1940. július 22-én Tódzsó hadügyminiszter lett Konoe Fumimaro kormányában. Tisztségében a Japán, a náci Németország és a fasiszta Olaszország közötti háromhatalmi egyezmény elkötelezett híve volt és tovább folytatta a háborút Kínában.
Egy évvel később Japán megszállta az Indokínai-félsziget egy részét, amire válaszul a nyugati hatalmak olajembargót rendeltek el. Konoe miniszterelnök folytatni kívánta a tárgyalásokat, azok azonban októberre kudarcba fulladtak. A többi, háborúpárti vezető jelentősen korlátozta Konoe döntési lehetőségeit, ezért az október 16-án lemondott. Két nappal később Hirohito császár Tódzsót választotta utódául. Tódzsó kijelentette, hogy Japán nem lehet tétlen, mivel előbb-utóbb elfogy az olaj és így a hadigépezet le fog állni.[1] December 7-én a kormány jóváhagyásával a Japán flotta csapást mért a Pearl Harborban állomásozó amerikai csapatokra, így az Egyesült Államok belépett a háborúba. Tódzsó népszerűsége nagyban függött a japán sikerektől, a katonai vereségek sorának hatására Tódzsó kénytelen volt sorban lemondani címeiről. Végül 1944-ben Hirohito császár lemondatta. Hirohito Koiszo Kuniakit nevezte ki utódjának.
A tokiói per
Japán feltétel nélküli megadása után Douglas MacArthur tábornok elfogatóparancsot adott ki több japán politikai és katonai vezető, köztük Tódzsó ellen is. 1945. szeptember 11-én, amikor az amerikai katonai rendészet körülzárta Tódzsó szetagajai házát, ő öngyilkossági kísérletet hajtott végre, pisztollyal mellbe lőtte magát. Azonban a lövedék nem találta el a szívét, gellert kapott és a gyomrát sértette fel. Orvosi segítséggel stabilizálták az állapotát, majd a sikertelen öngyilkossági kísérletet követően, letartóztatták és kórházba vitték. Felépülése után börtönbe szállították. A tokiói per során bűnösnek találták több vádpontban, 1948. november 12-én halálra ítélték, majd december 23-án felakasztották.
Források
- ↑ Totman, Conrad. Japán története. Budapest: Osiris Kiadó, 592. o.. ISBN 963-389-840-4 [2005] (2006)
- A második világháború teljes története, 3. kötet
- John Davison: A csendes-óceáni hadszíntér napról napra
Elődje: Konoe Fumimaro |
|
Utódja: Kuniaki Koiszó |