„Wallace-vonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a zöld kékítése |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Wallace's line.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Wallace feltételezett határvonala az ázsiai ás az ausztrál fauna között]] |
[[Fájl:Wallace's line.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Wallace feltételezett határvonala az ázsiai ás az ausztrál fauna között]] |
||
A '''Wallace-vonal'''<ref>Peter Haggett: ''Geográfia. Globális szintézis.'' 125–126. old. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9548-60-X</ref> egy feltételezett határvonal, mely az ausztrál és az ázsiai [[faunaterület]]eket választja el egymástól. A vonaltól nyugatra ázsiai fajokat, keletre pedig jellegzetesen ausztrál fajokat lehet találni. A vonal [[Alfred Russel Wallace]] után kapta nevét, aki a [[19. század]]i kelet-indiai utazásai során először tett feljegyzéseket a vonal elválasztó szerepéről. A határvonal keresztülfut az [[Indonézia|indonéz szigetvilágon]], [[Borneó]] és [[Celebesz]], valamint [[Bali]] és [[Lombok]] között. Bár következtetést nem vont le belőle, de már [[Antonio Pigafetta]], [[ |
A '''Wallace-vonal'''<ref>Peter Haggett: ''Geográfia. Globális szintézis.'' 125–126. old. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9548-60-X</ref> egy feltételezett határvonal, mely az ausztrál és az ázsiai [[faunaterület]]eket választja el egymástól. A vonaltól nyugatra ázsiai fajokat, keletre pedig jellegzetesen ausztrál fajokat lehet találni. A vonal [[Alfred Russel Wallace]] után kapta nevét, aki a [[19. század]]i kelet-indiai utazásai során először tett feljegyzéseket a vonal elválasztó szerepéről. A határvonal keresztülfut az [[Indonézia|indonéz szigetvilágon]], [[Borneó]] és [[Celebesz]], valamint [[Bali]] és [[Lombok]] között. Bár következtetést nem vont le belőle, de már [[Antonio Pigafetta]], [[Fernão de Magalhães|Magellán]] utazásának egyik kísérője is észrevételezte a biológiai eltéréseket a [[Maluku-szigetek]] és a [[Fülöp-szigetek]] faunája között. |
||
A Wallace-vonaltól keletre eső területet legtöbbször átmeneti zónának tekintik, de egyes elképzelések önálló [[faunaföldrajz]]i egységként kezelik. Faunája alapvetően orientális, ázsiai jellegű, de a vonaltól keletre haladva ez fokozatosan szegényedik, s az ausztrál élővilág elemei kerülnek túlsúlyba. Az átmeneti zóna keleti határa, a Weber‑ vagy a [[Lydekker-vonal]] ennek ellenére kevésbé határozható meg olyan pontosan, mint az erszényesek elterjedésének nyugati határát jelző Wallace-vonal. Az ázsiai fajok radikális csökkenése a térségben a jégkorszakra vezethető vissza, mikor a mintegy 200 méterrel alacsonyabb tengerszintnek köszönhetően az indonéz szigetvilág keleti szigetei szárazföldi összeköttetésben álltak a kontinenssel, míg [[Celebesz]] és a tőle keletre eső szigetek inkább [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] felől voltak megközelíthetőek. |
A Wallace-vonaltól keletre eső területet legtöbbször átmeneti zónának tekintik, de egyes elképzelések önálló [[faunaföldrajz]]i egységként kezelik. Faunája alapvetően orientális, ázsiai jellegű, de a vonaltól keletre haladva ez fokozatosan szegényedik, s az ausztrál élővilág elemei kerülnek túlsúlyba. Az átmeneti zóna keleti határa, a Weber‑ vagy a [[Lydekker-vonal]] ennek ellenére kevésbé határozható meg olyan pontosan, mint az erszényesek elterjedésének nyugati határát jelző Wallace-vonal. Az ázsiai fajok radikális csökkenése a térségben a jégkorszakra vezethető vissza, mikor a mintegy 200 méterrel alacsonyabb tengerszintnek köszönhetően az indonéz szigetvilág keleti szigetei szárazföldi összeköttetésben álltak a kontinenssel, míg [[Celebesz]] és a tőle keletre eső szigetek inkább [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] felől voltak megközelíthetőek. |
||
A lap 2016. július 29., 22:20-kori változata
A Wallace-vonal[1] egy feltételezett határvonal, mely az ausztrál és az ázsiai faunaterületeket választja el egymástól. A vonaltól nyugatra ázsiai fajokat, keletre pedig jellegzetesen ausztrál fajokat lehet találni. A vonal Alfred Russel Wallace után kapta nevét, aki a 19. századi kelet-indiai utazásai során először tett feljegyzéseket a vonal elválasztó szerepéről. A határvonal keresztülfut az indonéz szigetvilágon, Borneó és Celebesz, valamint Bali és Lombok között. Bár következtetést nem vont le belőle, de már Antonio Pigafetta, Magellán utazásának egyik kísérője is észrevételezte a biológiai eltéréseket a Maluku-szigetek és a Fülöp-szigetek faunája között.
A Wallace-vonaltól keletre eső területet legtöbbször átmeneti zónának tekintik, de egyes elképzelések önálló faunaföldrajzi egységként kezelik. Faunája alapvetően orientális, ázsiai jellegű, de a vonaltól keletre haladva ez fokozatosan szegényedik, s az ausztrál élővilág elemei kerülnek túlsúlyba. Az átmeneti zóna keleti határa, a Weber‑ vagy a Lydekker-vonal ennek ellenére kevésbé határozható meg olyan pontosan, mint az erszényesek elterjedésének nyugati határát jelző Wallace-vonal. Az ázsiai fajok radikális csökkenése a térségben a jégkorszakra vezethető vissza, mikor a mintegy 200 méterrel alacsonyabb tengerszintnek köszönhetően az indonéz szigetvilág keleti szigetei szárazföldi összeköttetésben álltak a kontinenssel, míg Celebesz és a tőle keletre eső szigetek inkább Ausztrália felől voltak megközelíthetőek.
Források
- ↑ Peter Haggett: Geográfia. Globális szintézis. 125–126. old. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9548-60-X
