„Négyzetes piramisszámok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
a Syp átnevezte a(z) Piramisszámok lapot a következő névre: Négyzetes piramisszámok
Syp (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor: 23. sor:
[[1 (szám)|1]], [[5 (szám)|5]], [[14 (szám)|14]], [[30 (szám)|30]], [[55 (szám)|55]], [[91 (szám)|91]], [[140 (szám)|140]], 204, 285, 385, 506, 650, 819, …
[[1 (szám)|1]], [[5 (szám)|5]], [[14 (szám)|14]], [[30 (szám)|30]], [[55 (szám)|55]], [[91 (szám)|91]], [[140 (szám)|140]], 204, 285, 385, 506, 650, 819, …


{{DEFAULTSORT:Piramiszszamok}}
[[Kategória:Számelmélet]]
[[Kategória:Számelmélet]]
[[Kategória:Nevezetes számsorozatok]]
[[Kategória:Nevezetes számsorozatok]]

A lap 2016. július 17., 11:26-kori változata

A negyedik piramisszám a 30, mert 1+4+9+16=30

Piramisszámnak vagy négyzetes piramisszámnak (vagy n-edik piramisszámnak) nevezzük az első n darab pozitív egész szám négyzetösszegét, más szóval az első n négyzetszám összegét.

Az elnevezést a fogalom geometriai jelentése motiválja, mert pontosan piramisszám számosságú gömbből lehet olyan piramist építeni, melynek alapja méretű négyzet.

Képletek

Az n-edik piramisszám formális definíciója a következő:

amely a tömörebben is kifejezhető a Σ szimbólummal:

Nem csak összegként, hanem zárt alakban is kifejezhető:

Tulajdonságok

A piramisszámok kapcsolatban állnak a binomiális együtthatókkal is a következőképpen:

Az 1-en kívül csak egy olyan szám van, amely egyben piramisszám és négyzetszám is, és ez a szám a 4900, amely a 70. négyzetszám és a 24. piramisszám. Ezt a tényt G. N. Watsonnak sikerült belátnia 1918-ban.

Az első néhány

Az első néhány piramisszám a következő:

1, 5, 14, 30, 55, 91, 140, 204, 285, 385, 506, 650, 819, …