„Coresi diakónus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a dupla a megszüntetése AWB |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg: |
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg: |
||
* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem |
* Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a [[erdélyi szászok|szász]] [[lutheránus]] vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a [[Bolgárszeg]]en működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba. |
||
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johann Benkner (bíró)|Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását. |
* A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák ([[Johann Benkner (bíró)|Johannes Benkner]] illetve [[Lukas Hirscher]]), [[Havasalföld]] fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását. |
||
A lap 2016. július 12., 22:11-kori változata
Coresi diakónus (? – Brassó, 1583) târgoviștei származású román nyomdász, fordító, a 16. századi román cirillbetűs könyvkiadás központi személyisége. A legtöbb cirill betűs ószláv vagy román nyelvű könyvet ő adta ki. Noha a források említenek román nyelven kiadott könyveket Coresi előtt is (például az 1544-ben Nagyszebenben kiadott Kátét), az 1960-as évekig Coresit tartották az első román nyelvű szövegek nyomtatójának.
Coresi a târgoviștei metropolita diakónusa volt, majd Brassóban telepedett le. Brassó után a nyomdáját Szászsebesre helyezte át, halála után a műhelyt Șerban nevű fia vette át.
A Coresi-nyomtatványok könyvdíszei és figurális metszetei részben a târgoviștei, részben a velencei ószláv szerkönyvek hagyományait követik.
Szerepét és egyéniségét illetően a történetírásban két eltérő álláspont figyelhető meg:
- Az egyik nézőpont szerint Coresi nem csupán nyomdász volt, hanem a legtöbb román nyelven megjelent részleges bibliafordításnak a fordítója is. Önálló kiadói politikája mentes volt a szász lutheránus vagy magyar kálvinista befolyástól. A nyomda saját tulajdona volt, amelyet a Bolgárszegen működtetett, a felszerelést Târgoviște városból hozta Brassóba.
- A másik álláspont szerint Coresi az egyes könyveit az egyes brassói bírák (Johannes Benkner illetve Lukas Hirscher), Havasalföld fejedelmei és metropolitái, erdélyi nemesek és püspökök megrendelésére nyomtatta. Szerintük a szövegek filológiai elemzése kérdésessé teszi, hogy őket egészében Coresi írta volna. Több esetben kimutatták a lutheranizmus és kálvinizmus hatását.
Általa kiadott könyvek
Szláv nyelven
- Octoih (1557)
- Tetraevanghel (1562; 1579; 1583)
- Slujebnic (1568)
- Sbornic (1569; 1580)
- Psaltire (1568-1570; 1572-1573)
Román nyelven
- Întrebare creștinească vagy Catehism (1560)
- Tetraevanghel (1561)
- Pravila sfinților oteți (1560-1562)
- Apostolul (1566), datat anterior 1563
- Tâlcul evangheliilor vagy Cazania I (1567)
- Psaltire (1568; 1570; 1577)
- Liturghier (1570)
- Evanghelia cu învățătură vagy Cazania II (1581)
Források
- A kézisajtó kora az Országos Széchényi Könyvtár honlapján. (Hozzáférés: 2008. november 2.)
- Demény Lajos. „Coresi deák XVI. századi román nyomdásza”. Klió 1996 (2). (Hozzáférés: 2008. november 2.)