„William Francis Readdy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: Infoboxot nem tartalmazó élő személyek szócikkei (WP:KF-JA) |
Űrhajós cikkek tömeges javítása kocsmafali megbeszélés alapján AWB |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
[[1974]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) kitüntetéssel [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. Szolgálati repülőgépe az [[A–6 Intruder]] volt. 1976-1980 között a [[USS Forrestal (CVA 59)]] [[repülőgép-hordozó]] fedélzetén szolgált. [[1980]]-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. |
[[1974]]-ben a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|Haditengerészeti Akadémián]] (USAF Academy) kitüntetéssel [[mérnök|repülőmérnöki]] oklevelet szerzett. Szolgálati repülőgépe az [[A–6 Intruder]] volt. 1976-1980 között a [[USS Forrestal (CVA 59)]] [[repülőgép-hordozó]] fedélzetén szolgált. [[1980]]-ban tesztpilóta kiképzésben részesült. |
||
1987. június 5-től a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban részesült űrhajóskiképzésben. <!--2002-2005 között a [[NASA]] központjában Administrator space Flight. (???)--> Több mint {{szám|7000}} órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő), több mint 60 repülőgép változaton (repülőgép, helikopter) teljesített szolgálatot, illetve tesztelt. Több mint 550 leszállást hajtott végre repülőgép-hordozó fedélzetére. [[Oroszország]]ban a [[NASA]] képviselőjeként a nemzetközi űrhajósok képviseletét végezte. Három űrszolgálata alatt összesen 28 napot, 00 órát és 44 percet (673 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2005. október 14-én fejezte be. |
|||
==Űrrepülések== |
==Űrrepülések== |
||
* [[STS–42]] a [[Discovery űrrepülőgép]] 14. repülésén küldetés specialista. A [[Spacelab]] [[mikrogravitáció|mikrogravitációs laboratórium]] tudományos munkatársa. Első űrszolgálata alatt összesen {{szám|8}} napot, {{szám|1}} órát, {{szám|14}} percet és {{szám|44}} másodpercet (193 óra) töltött a világűrben. {{szám|4701140}} kilométert ({{szám|2921150}} mérföldet) repült, {{szám|129}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et. 55 tudományos kísérletet végeztek a repülés időtartamában. |
* [[STS–42]] a [[Discovery űrrepülőgép]] 14. repülésén küldetés specialista. A [[Spacelab]] [[mikrogravitáció|mikrogravitációs laboratórium]] tudományos munkatársa. Első űrszolgálata alatt összesen {{szám|8}} napot, {{szám|1}} órát, {{szám|14}} percet és {{szám|44}} másodpercet (193 óra) töltött a világűrben. {{szám|4701140}} kilométert ({{szám|2921150}} mérföldet) repült, {{szám|129}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et. 55 tudományos kísérletet végeztek a repülés időtartamában. |
||
* [[STS–51]], a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének pilótája. A legénység pályairányba állította az ''Advanced Communications Technology Satellite'' (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás [[űrséta|űrsétára]], melyen [[James Newman|Newman]] és [[Carl Walz|Walz]] űrhajósok a [[Hubble űrtávcső]] három hónappal későbbre tervezett [[STS–61|javításának]] egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az ''Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer'' (ORFEUS) csillagászati [[Színképelemzés|ultraibolya spektrométer]]t |
* [[STS–51]], a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének pilótája. A legénység pályairányba állította az ''Advanced Communications Technology Satellite'' (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás [[űrséta|űrsétára]], melyen [[James Newman|Newman]] és [[Carl Walz|Walz]] űrhajósok a [[Hubble űrtávcső]] három hónappal későbbre tervezett [[STS–61|javításának]] egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az ''Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer'' (ORFEUS) csillagászati [[Színképelemzés|ultraibolya spektrométer]]t. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 11 percet (236 óra) töltött a világűrben. {{szám|6608628}} kilométert ({{szám|4106411}} mérföldet) repült, 157 kerülte meg a Földet. |
||
* [[STS–79]], az [[Atlantis űrrepülőgép]] 17. repülésének parancsnoka. Hatodik repülés a [[Mir]] [[űrállomás]]ra. Magával vitte az új dokkoló rendszert, illetve a hosszútávra berendezkedett legénységet |
* [[STS–79]], az [[Atlantis űrrepülőgép]] 17. repülésének parancsnoka. Hatodik repülés a [[Mir]] [[űrállomás]]ra. Magával vitte az új dokkoló rendszert, illetve a hosszútávra berendezkedett legénységet. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 3 órát és 19 percet (243 óra) töltött a világűrben. {{szám|6300000}} kilométert ({{szám|3900000}} mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet. |
||
==Szakmai sikerek== |
|||
* Viselheti az űrhajós szárnyat. |
|||
* Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2016. május 31., 22:23-kori változata
William Francis Readdy (Quonset Point, Rhode Island, 1952. január 24.–) amerikai űrhajós.
Életpálya
1974-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) kitüntetéssel repülőmérnöki oklevelet szerzett. Szolgálati repülőgépe az A–6 Intruder volt. 1976-1980 között a USS Forrestal (CVA 59) repülőgép-hordozó fedélzetén szolgált. 1980-ban tesztpilóta kiképzésben részesült.
1987. június 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Több mint 7000 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő), több mint 60 repülőgép változaton (repülőgép, helikopter) teljesített szolgálatot, illetve tesztelt. Több mint 550 leszállást hajtott végre repülőgép-hordozó fedélzetére. Oroszországban a NASA képviselőjeként a nemzetközi űrhajósok képviseletét végezte. Három űrszolgálata alatt összesen 28 napot, 00 órát és 44 percet (673 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2005. október 14-én fejezte be.
Űrrepülések
- STS–42 a Discovery űrrepülőgép 14. repülésén küldetés specialista. A Spacelab mikrogravitációs laboratórium tudományos munkatársa. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 1 órát, 14 percet és 44 másodpercet (193 óra) töltött a világűrben. 4 701 140 kilométert (2 921 150 mérföldet) repült, 129 alkalommal kerülte meg a Földet. 55 tudományos kísérletet végeztek a repülés időtartamában.
- STS–51, a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének pilótája. A legénység pályairányba állította az Advanced Communications Technology Satellite (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás űrsétára, melyen Newman és Walz űrhajósok a Hubble űrtávcső három hónappal későbbre tervezett javításának egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer (ORFEUS) csillagászati ultraibolya spektrométert. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 11 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 608 628 kilométert (4 106 411 mérföldet) repült, 157 kerülte meg a Földet.
- STS–79, az Atlantis űrrepülőgép 17. repülésének parancsnoka. Hatodik repülés a Mir űrállomásra. Magával vitte az új dokkoló rendszert, illetve a hosszútávra berendezkedett legénységet. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 3 órát és 19 percet (243 óra) töltött a világűrben. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.
Források
- William Francis Readdy. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- William Francis Readdy. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
- William Francis Readdy. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. október 13.)