William Francis Readdy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Francis Readdy
WilliamFrancisReaddy.jpg

Született 1952. január 24. (65 éves)
Quonset Point
Iskolái United States Naval Test Pilot School
Rendfokozat Sorhajókapitány
Űrben töltött idő 40 364 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • legionnaire of Legion of Merit
  • Legion of Merit
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz William Francis Readdy témájú médiaállományokat.

William Francis Readdy (Quonset Point, Rhode Island, 1952. január 24.–) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés]

1974-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) kitüntetéssel repülőmérnöki oklevelet szerzett. Szolgálati repülőgépe az A–6 Intruder volt. 1976-1980 között a USS Forrestal (CVA 59) repülőgép-hordozó fedélzetén szolgált. 1980-ban tesztpilóta kiképzésben részesült.

1987. június 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Több mint 7000 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő), több mint 60 repülőgép változaton (repülőgép, helikopter) teljesített szolgálatot, illetve tesztelt. Több mint 550 leszállást hajtott végre repülőgép-hordozó fedélzetére. Oroszországban a NASA képviselőjeként a nemzetközi űrhajósok képviseletét végezte. Három űrszolgálata alatt összesen 28 napot, 00 órát és 44 percet (673 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2005. október 14-én fejezte be.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–42 a Discovery űrrepülőgép 14. repülésén küldetés specialista. A Spacelab mikrogravitációs laboratórium tudományos munkatársa. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 1 órát, 14 percet és 44 másodpercet (193 óra) töltött a világűrben. 4 701 140 kilométert (2 921 150 mérföldet) repült, 129 alkalommal kerülte meg a Földet. 55 tudományos kísérletet végeztek a repülés időtartamában.
  • STS–51, a Discovery űrrepülőgép 17. repülésének pilótája. A legénység pályairányba állította az Advanced Communications Technology Satellite (ACTS) kommunikációs műholdat. Ezt követően sor került egy 7 órás űrsétára, melyen Newman és Walz űrhajósok a Hubble űrtávcső három hónappal későbbre tervezett javításának egyes lépéseit gyakorolták. Működtették az Orbiting Retrievable Far and Extreme Ultraviolet Spectrometer (ORFEUS) csillagászati ultraibolya spektrométert. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 11 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 608 628 kilométert (4 106 411 mérföldet) repült, 157 kerülte meg a Földet.
  • STS–79, az Atlantis űrrepülőgép 17. repülésének parancsnoka. Hatodik repülés a Mir űrállomásra. Magával vitte az új dokkoló rendszert, illetve a hosszútávra berendezkedett legénységet. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 3 órát és 19 percet (243 óra) töltött a világűrben. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 160 kerülte meg a Földet.

Források[szerkesztés]