„Szúdoku” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 39. sor: | 39. sor: | ||
=== Nem hagyományos szúdokuk === |
=== Nem hagyományos szúdokuk === |
||
Az ilyen szúdokukban minden mező a szokásos három hagyományos blokk tagja (sor-, oszlop ill. blokk), és ezen felül valamilyen más típusú reláció is érvényes rá: |
Az ilyen szúdokukban minden mező a szokásos három hagyományos blokk tagja (sor-, oszlop ill. blokk), és ezen felül valamilyen más típusú reláció is érvényes rá: |
||
* Szúdoku gusu: a szürkével megjelölt mezőkbe csak páros számok (2,4,6,8) kerülhetnek, egyébként a szabályok az eredetiek. |
* Szúdoku gusu: a szürkével megjelölt mezőkbe csak páros számok (2, 4, 6, 8) kerülhetnek, egyébként a szabályok az eredetiek. |
||
* Killer (gyilkos) szúdoku: az eredeti szabályokon felül a megjelölt területeken levő számok összege is adott. |
* Killer (gyilkos) szúdoku: az eredeti szabályokon felül a megjelölt területeken levő számok összege is adott. |
||
* [[ |
* [[Nagyobb szúdoku]]: az egy blokkhoz tartozó szomszédos mezőknél adott, melyik elem a kisebb ill. nagyobb. |
||
== Világbajnokságok == |
== Világbajnokságok == |
||
A lap 2016. május 17., 16:55-kori változata
A szúdoku (japánul 数独, nyugatias átírással sudoku) egy logikai játék, melyben megadott szabályok szerint számjegyeket kell elhelyezni egy táblázatban.
A szúdoku
A „szúdoku” név egy hosszabb japán kifejezés rövidítése. Az eredeti név jelentése: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek” (数字は独身に限る, szúdzsi va dokusin ni kagiru). Ez a japán Nikoli Co. Ltd. bejegyzett védjegye.
A megoldott szúdoku egy speciális latin négyzet. Latin négyzetekkel kapcsolatos munkássága miatt sokan úgy tartják, a játék ötlete Leonhard Eulertől származik.
A játék ma ismert változatát az amerikai Howard Garns alkotta meg 1979-ben. A rejtvényt a Dell Magazines adta ki Number Place címmel. A játék 1986-ban nagy népszerűségre tett szert Japánban, mikor a Nikoli kiadta a játék japán változatát. A nemzetközi siker 2005-ben érkezett el.
A szúdoku meglepően egyszerű szabályokon alapul – igazán nem az a fajta rejtvény, amiről azt gondolnánk, hogy álmatlan éjszakákat okoz. Egy 9 × 9 négyzetből álló nagy négyzetben kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig úgy, hogy egy tetszőleges sorban, oszlopban és háromszor hármas négyzetben mindegyik szám csupán egyszer forduljon elő. Segítségül bizonyos számokat előre megadnak.
Változatai
A hagyományos szúdokukban minden mező több olyan blokk része, mely blokkban minden szám (betű) pontosan egyszer szerepelhet. A nem hagyományos szúdokukban a mezőre más szabály is vonatkozik.
Hagyományos szúdokuk
Négyzet alakú változatok (zárójelben az egyes blokkok mérete):
- Kisebb táblás verziók: 4×4 (2×2), 6×6 (2×3) és 8×8 (2×4).
- Nagyobb táblás verziók: 12×12 (3×4), 16×16 (4×4), 20×20 (4×5) és 25×25 (5×5).
- Szúdoku X: az átlókat is a szabályoknak megfelelően kell kitölteni.
- 3D szúdoku: a szúdoku háromdimenziós változata több formában létezik, például a Sudokube, amit Rubik Ernőnek köszönhetünk.
Az X-szúdoku annyiban különbözik a többitől, hogy az átlóbeli elemek nem három (sor, oszlop, blokk), hanem négy blokkhoz tartoznak.
Nem négyzetes változatok:
- Szamuráj szúdoku: több négyzetes szúdoku egyesítése.
- Renban (amőba) szúdoku: ugyanazok a szabályai mint az eredetinek, de nem szabályos 3 × 3-as területek vannak, hanem szabálytalan, egybefüggő területek. Ez az ember számára (aki vizuális információkat használ a megfejtéskor) nagy különbségnek tűnik; a számítógép „észre sem veszi” a különbséget. A lényeg ui. nem az, hogyan helyezkednek el a blokk mezői, hanem az, hogy mely mező mely blokkban szerepel.
Az „összenőtt” szúdokuk számos más verziója ismert a szamuráj szúdokun kívül.
Nem hagyományos szúdokuk
Az ilyen szúdokukban minden mező a szokásos három hagyományos blokk tagja (sor-, oszlop ill. blokk), és ezen felül valamilyen más típusú reláció is érvényes rá:
- Szúdoku gusu: a szürkével megjelölt mezőkbe csak páros számok (2, 4, 6, 8) kerülhetnek, egyébként a szabályok az eredetiek.
- Killer (gyilkos) szúdoku: az eredeti szabályokon felül a megjelölt területeken levő számok összege is adott.
- Nagyobb szúdoku: az egy blokkhoz tartozó szomszédos mezőknél adott, melyik elem a kisebb ill. nagyobb.
Világbajnokságok
- Az első szúdoku-világbajnokságot 2006. március 10. és 12. között rendezték meg az olaszországi Luccában. A versenyt egy 31 éves cseh könyvelő, Jana Tylová nyerte. A magyar Gyimesi Zoltán sakknagymester a 12. helyet szerezte meg[1]
- A második szúdoku-világbajnokságra 2007. március 28. és április 1. között került sor a cseh fővárosban, Prágában. Az egyéni versenyt az amerikai Thomas Snyder nyerte, a csapatversenyben pedig Japán diadalmaskodott. Hazánk csapatversenyben a negyedik helyet szerezte meg.
- A harmadik szúdoku-világbajnokságot 2008. április 14. és 17. között az indiai Goában rendezték meg. Az egyéni versenyt ezúttal is az előző évi bajnok amerikai Thomas Snyder nyerte, a csapatversenyben pedig a cseh csapat vitte el a pálmát.
- A negyedik szúdoku-világbajnokság 2009. április 24. és 27. között a felvidéki Zsolnán zajlott. Az egyéni versenyt a lengyel Jan Mrozowski, a csapatversenyt pedig a házigazda Szlovákia nyerte.
- Az ötödik szúdoku-világbajnokságon, amely 2010. április 29. és május 2. között Philadelphiában zajlott, egyéniben ezúttal a lengyel Jan Mrozowskinak sikerült dupláznia, csapatban pedig Németország lett az első. A magyar csapat a harminc induló nemzet között a tizedik helyen végzett.
- A hatodik világbajnokságot 2011. november 6. és november 11. között hazánkban, Eger városában rendezték, az amerikai Thomas Snyder nyerte egyéniben, csapatban a németek maguk mögé utasították az ezüstérmes cseh és a bronzérmes amerikai együttest. A magyar csapat a 19. lett.
- A hetedik szúdoku-világbajnokságnak 2012. október 1. és október 3. között a horvátországi Krajlevica adott otthont. Egyéniben Jan Mrozowski, csapatban pedig Japán nyert, a magyar csapat a nyolcadik lett ezúttal.
Számítógépes megoldások
Többen foglalkoztak már szúdoku problémák számítógépes megfejtésével, de mindezideig nem volt sikeres általános számítógépes megoldás. A helyzet azonban radikálisan megváltozott az utóbbi időkben. Két, az Egyesült Államokban, a Notre Dame egyetemen (teljes név University of Notre dame du Lac), az elméleti fizika egyik ágában, bonyolult számítástechnikai optimálás algoritmus problémáin (angolul: boolean SATisfiability problem) dolgozó magyar elméleti fizikus, Toroczkai Zoltán és Ercsey-Ravasz Mária kidolgozott egy általános megoldást, ami nagyon gyorsan old meg minden szúdokuproblémát.[2]
A kutatók azonban úgy látják, hogy algoritmusos megoldásuknak lehet ipari és tudományos (például számítástechnikai illetve biológiai) alkalmazása is számos és változatos problémák megoldására.
Jegyzetek
- ↑ Hübners who-is-who
- ↑ [1] Ferard, Émeline: Des chercheurs trouvent une formule pour résoudre tous les sudokus. Gentside Découverte, 2012. Legutóbbi hozzáférés: 2014. május 16.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- A szúdokuk lelkivilága. Mi a minimum szúdoku?
- Varga Valéria: Sudoku (Szakdolgozat)
- Szúdokuvariációk
- Szúdokumegoldó
