„Élet Kenyere közösség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Tevékenysége: Bot: belsőhiv jav.
Oszi (vitalap | szerkesztései)
megszűnt
1. sor: 1. sor:
Az '''Élet Kenyere közösség''' (franciául ''Communauté du Pain de Vie'') egy [[katolikus karizmatikus megújulás|katolikus karizmatikus]] lelkiség, tagjai a [[római katolikus egyház]] tanítását vallják, ennek keretében lelki életük középpontjában az [[Oltáriszentség]] áll, szegénységben élnek, ugyanakkor segítik is a szegényeket.
Az '''Élet Kenyere közösség''' (franciául ''Communauté du Pain de Vie'') egy [[katolikus karizmatikus megújulás|katolikus karizmatikus]] közösség volt [[1976]] és [[2015]] között. Tagjai a [[római katolikus egyház]] tanítását vallották, ennek keretében lelki életük középpontjában az [[Oltáriszentség]] állt, szegénységben éltek, ugyanakkor segítették is a szegényeket.


{{egyház infobox
{{egyház infobox
21. sor: 21. sor:
|alapító = Pascal Pingault és felesége (Marie-Annick), és egy másik házaspár (Bruno és France)
|alapító = Pascal Pingault és felesége (Marie-Annick), és egy másik házaspár (Bruno és France)
|rómához csatlakozott =
|rómához csatlakozott =
|státusz =
|státusz = megszűnt
|státusz kezdete =
|státusz kezdete = 2015
|székhely = Valenciennes (Franciaország)
|székhely = Valenciennes (Franciaország)
|terület =
|terület =
34. sor: 34. sor:


Az 1990-es évektől már világszerte működnek házai a közösségnek. Magyarországon 1988-ban alakult meg a Közösség budapesti karizmatikus csoportokhoz tartozó fiatalokból, és 1993 óta [[Martonvásár]]on működik. Egy remeteség található még [[Kiskunmajsa]] mellett egy tanyán.
Az 1990-es évektől már világszerte működnek házai a közösségnek. Magyarországon 1988-ban alakult meg a Közösség budapesti karizmatikus csoportokhoz tartozó fiatalokból, és 1993 óta [[Martonvásár]]on működik. Egy remeteség található még [[Kiskunmajsa]] mellett egy tanyán.

2015 április 15-én [[Jean-Claude Boulanger]] püspök megvonta a közösség egyházi státuszát. Innentöl kezdve az „Élet kenyere közösség” hivatalosan nem létezik többé, az „Élet kenyere ház” pedig nem rendelkezik semmiféle egyházi jóváhagyással.<ref>[http://www.paindevie.net/]</ref>


== Tevékenysége ==
== Tevékenysége ==

A lap 2016. április 12., 05:43-kori változata

Az Élet Kenyere közösség (franciául Communauté du Pain de Vie) egy katolikus karizmatikus közösség volt 1976 és 2015 között. Tagjai a római katolikus egyház tanítását vallották, ennek keretében lelki életük középpontjában az Oltáriszentség állt, szegénységben éltek, ugyanakkor segítették is a szegényeket.

Élet Kenyere közösség
(Communauté du Pain de Vie)
Valláskeresztény
FelekezetRómai Katolikus
Alapítva1976 (Franciaország)
AlapítóPascal Pingault és felesége (Marie-Annick), és egy másik házaspár (Bruno és France)
Státuszmegszűnt
Státusz kezdete2015
SzékhelyValenciennes (Franciaország)

Az Élet Kenyere közösség weboldala

Története

Az Élet Kenyere közösséget 1976-ban Franciaországban alapította Pascal Pingault, feleségével Marie-Annick-el és egy másik házaspárral, Bruno-val és France-al együtt. Rövidesen mások is csatlakoztak hozzájuk. A Bayeux-Lisieux-i Egyházmegye püspöke 1981-ben rendelkezésükre bocsátott egy használaton kívüli régi szeminárium épületet Sommervieu-ben, amely a közösség anyaháza lett. Itt főleg mezőgazdasági munkát végeznek, saját szükségleten túl eladásra is termelnek, és az egyik melléképületben van egy pékség, amely szintén eladásra is termel. 1984-ben a püspök hivatalos egyházi jóváhagyást adott számukra, hívők társulásaként bejegyezve a közösséget. 2001-ben ideiglenesen (ad experimentum) elfogadta szabályzatukat.

Az 1990-es évektől már világszerte működnek házai a közösségnek. Magyarországon 1988-ban alakult meg a Közösség budapesti karizmatikus csoportokhoz tartozó fiatalokból, és 1993 óta Martonvásáron működik. Egy remeteség található még Kiskunmajsa mellett egy tanyán.

2015 április 15-én Jean-Claude Boulanger püspök megvonta a közösség egyházi státuszát. Innentöl kezdve az „Élet kenyere közösség” hivatalosan nem létezik többé, az „Élet kenyere ház” pedig nem rendelkezik semmiféle egyházi jóváhagyással.[1]

Tevékenysége

Családosok, egyedülállók és papi vagy szerzetesi életmódot választók a Közösség egyenrangú tagjai lehetnek, és vagyonközösségben élnek. De a tagok nemcsak egymással osztják meg, amijük van, hanem azokkal a segítségre szoruló emberekkel is (pl. hajléktalanok, alkoholról vagy kábítószerről leszokottak) akiket – korlátozott számban, bizonyos időre és bizonyos feltételek mellett – befogadnak házukba. A Közösség tagjai önként radikális szegénységet vállalnak. Pl. ruhaneműt nem vásárolnak maguknak pénzért, hanem a kapott ruhaadományokból egészítik ki ruházatukat, ha szükséges. Fontosnak tartja a Közösség, hogy világszerte – és különösen a legszegényebbek körében – megvalósuljon Jézus imádása az Oltáriszentségben és a szükséget szenvedők szolgálata. Ezek elérése érdekében a Közösség valamennyi házának kápolnájában kihelyezik az Oltáriszentséget, és általában órás váltásokban folyamatos szentségimádást tartanak. Közösségi házakban előzetes egyeztetés után vendégeket is fogadnak: elcsöndesedni vágyókat, keresőket, érdeklődőket. Ez a vendéglátás teljesen ingyenes. A tagok lehetőség szerint naponta szentáldozáshoz járulnak. Szentségimádásaik és liturgiáik mindenki előtt nyitottak. Befogadják a Közösség házaiba a szegényeket és különböző segítségre szoruló embereket, miközben a tagok is szegényen élnek. Mind a közösségi tagok, mind a befogadottak többnyire külső munkahelyekre járnak dolgozni, és otthon közösen végzik el a házimunkákat. A békességet próbálják építeni az emberek között. Lehetőségeik szerint segítik a közösségen kívül élő rászorulókat is. Például a a közép-afrikai Kamerunban két helyen van jelen a közösség: egy városban, és egy onnan 230 km-re lévő őserdei telepen. A városban leginkább a bebörtönzöttekkel és az utcagyerekekkel foglalkoznak (analfabetizmus felszámolása, kézműves termékek készítésének megszervezése), emellett az egészségügyi ellátásban is részt vesznek. Az őserdei faluban - a különböző fertőző betegségek elterjedtsége miatt - a beteggondozás a fő tevékenységük (gyógyszerellátás, törekvés a betegségek időbeni felismerésére, súlyos esetben esetleg kórházba szállítás). Emellett az élelmezést javító kertművelésbe is belekezdtek. A franciaországi Lisieux zarándokhelyen három egyszerű kis épületük van. Az első egy átmeneti szálló („Refuge”, menedék) kb. 10 fő részére, a második egy barakk, amelyben adományként kapott ruhákat és mindenféle használati tárgyakat árulnak helybeli szegényeknek jelképes összegért, hogy a bevételt a harmadik világba továbbítsák, és végül ide tartozik egy kis kápolna is. Franciaország több városában és a Sommervieu-i házban is rendszeresen árulják a Peru, Kamerun, Szenegál, Niger és más országok szegényei által készített gyertyákat, ékszereket, festményeket, hímzéseket, pulóvereket és egyéb kézműves termékeket, hogy ezzel is segítsék az ottani szegények megélhetését.

Minden közösségi háznak van egy helyben lakó felelőse, más szóval szolgálattevője, aki lehet egy házaspár, vagy pedig egy egyedülálló nő vagy férfi. Ő kapcsolatot tart annak a régiónak a felelősével, amelyhez a ház tartozik. A régiók élén a közösség legfelsőbb döntéshozó szerve, a Vének Testületének egy-egy tagja áll. Egy-egy közösségi házhoz kötődnek – az ott lakó közösségi tagokon kívül – az ún. társak is (compagnons), akik szintén magukénak vallják a közösség lelkiségét, de általában nem a közösségi házban, hanem saját lakásukban, a világban élnek. Évente társlevelet írnak, melyben vállalásokat fogalmaznak meg a közösség lelkisége szerint az imaélet, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség terén, mindezt saját egyéniségükre szabottan. Majd egy ünnepélyes liturgia keretében a közösség kápolnájában társlevelüket az oltárra helyezve ígéretet tesznek ezek betartására, ezzel újítják meg elköteleződésüket a közösség mellett. Magyarországon is vannak különböző városokban élő társak.

Kezdeményezéseik

A „Veled járok az úton” (Faire Route Avec Toi, FRAT) egyesület a harmadik világ szegényeinek támogatására, patronálására jött létre. Nemcsak anyagi segítséget adnak, hanem a személyes kapcsolatok kiépítésére is lehetőséget nyújt. Az „Evangélium és Fejlődés Iskola” (École Évangile et Développement) 18-30 év közötti fiatalok részére elméleti és gyakorlati ismereteket biztosít egy igazságosabb világ felépítéséről az Evangélium szellemében. Főbb témák: béke, erőszakmentesség, az egyház szociális tanítása.

18-25 éves fiatalok részére nyári táborokat (Camps d'été) szerveznek, aminek keretében eltölthetnek egy hónapot valamelyik afrikai vagy dél-amerikai, esetleg kelet-európai közösségi házban, hogy megismerjék az ottani embereket és körülményeket, miközben munkájukkal is segítségére vannak a helybelieknek.

A „Naoussi” mozgalom célja a leprások megsegítése, például a kórházban levő leprás gyerekek anyagi támogatása, iskoláztatása, hajléktalanoknak házépítés.

Pénz és élelem nélküli gyalogos zarándoklatot szerveznek a közösség egyik védőszentje, a mindenét elhagyó Labre Szent Benedek remete szülőfalujába.

Tagság

Az érdeklődőket először néhány napos, majd egy-két hetes tartózkodásokra hívjék közösségükbe. Kedvező tapasztalatok esetén ezen ismerkedési időszak után a közösségbe költözve megkezdődhet a próbaidő. Ezután a jelöltidő következik, amely minimum egy év, majd a noviciátus ideje, ez legalább két év, ezután lehet ideiglenes fogadalmat tenni. További öt év után az örökfogadalom is letehető. Ezeket a fokozatokat ugyanúgy végigjárják a házas, mint az egyedülálló és a szerzetesi életformát választó tagok. Ez utóbbiak leghamarabb a noviciátus kezdetekor, de többnyire inkább csak az első fogadalomtételkor kaphatnak szerzetesruhát. A közösséghez való csatlakozás és az elköteleződési fokokban való előrelépés lehetősége attól függ, hogy az illető milyen mértékben tud beilleszkedni a közösség lelkiségébe és gyakorlati életébe. A közösségen belül a pap, a diakónus és a szerzetesi életmódot választók rangban nem állnak a többiek, azaz a házasok és a be nem öltözött egyedülállók fölött, bármelyikükből lehet házfelelős vagy „vén”. Feladatuknak tekintik a helyi egyház életébe való bekapcsolódást is, kinek-kinek egyéni karizmája szerint, és olyan mértékig, amíg ez összhangban van a közösségen belül vállalt lelkiséggel és kötelezettségekkel.

Forrás