„Halikarnasszoszi mauzóleum” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. március 14., 12:14-kori változata

A Halikarnasszoszi mauzóleum (görögül: Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz, perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (jelenleg Bodrum, Törökország). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.^[2] A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész vállalták.^[3] Az ókori világ hét csodájának egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).

Leírása

Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377–353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.

Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 353–350 között),^[4] a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról idősebb Plinius adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.

A 45 m magas, pódiumon (platformon) álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, tíz-tíz oszlop oldalanként (a sarkokban megosztozva egy-egy oszlopon). Az oszlopok – melyek között szobrok álltak –, egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét. Csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.

A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók).

Pusztulása

Az épület 16 századon át állt. Sértetlen maradt, amikor Nagy Sándor bevette a várost i. e. 334-ben, és az i. e. I. század közepén rendszeres kalóztámadások során is. Később azonban földrengések sorozata romba döntötte. A 15. századra már csak a talapzata maradt felismerhető, és amikor johannita lovagok vették be a várost, akkor a bodrumi erőd (Szent Péter vár) megépítésekor, ill. későbbi megerősítések során a mauzóleum romjainak köveit is felhasználták, – a század végére szinte teljesen. A romok maradványait 1852-ben a British Museum archeológusa (Charles Thomas Newton) kezdte el újra felkutatni és összegyűjteni, az erődbe beépített részek nyomán.^[5]

Galéria

Szobrok és frízek a British Museum gyűjteményében:

Jegyzetek

↑ A halikarnasszoszi Mauszóleion. hirmagazin.sulinet.hu
↑ Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 26.). ISBN 0-19-503473-2
↑ Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)
↑ Thiollet, Jean-Pierre. Bodream. Paris: Anagramme Ed., 89-90. o. (2010. április 26.). ISBN 978-2-35035-279-4
↑ The Mausoleum of Halicarnassus bodrumpages.com (Hozzáférés: 2015. július 15.)

Források

Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.

Ókorportál
Görögország-portál

[1] A halikarnasszoszi Mauszóleion. hirmagazin.sulinet.hu

[2] Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 26.). ISBN 0-19-503473-2

[Smith-3] Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)

[4] Thiollet, Jean-Pierre. Bodream. Paris: Anagramme Ed., 89-90. o. (2010. április 26.). ISBN 978-2-35035-279-4

[5] The Mausoleum of Halicarnassus bodrumpages.com (Hozzáférés: 2015. július 15.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

A lap 2016. március 14., 12:13-kori változata szerkesztés Agoston.hu (vitalap \| szerkesztései) 649 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés ← Régebbi szerkesztés		A lap 2016. március 14., 12:14-kori változata szerkesztés visszavonás Agoston.hu (vitalap \| szerkesztései) 649 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:Artemisia, by Rembrandt, from Prado in Google Earth.jpg\|jobbra\|bélyegkép\|300px\|[[Rembrandt]]: ''Artemisia'', Prado, Madrid, Spanyolország<br>A kép [[I. Artemiszia\|Artemisiát]], Halikarnasszosz királynőjét ábrázolja, mielőtt fenékig ürítené a halott férje [[Mauszólosz]] hamvait tartalmazó kupát <ref>{{cite web\|url=http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/a-halikarnasszoszi-mauszoleion\|title=A halikarnasszoszi Mauszóleion \|publisher=hirmagazin.sulinet.hu \|work=~~Nepszava.hu~~ \|date=}}</ref>]]		[[Kép:Artemisia, by Rembrandt, from Prado in Google Earth.jpg\|jobbra\|bélyegkép\|300px\|[[Rembrandt]]: ''Artemisia'', Prado, Madrid, Spanyolország<br>A kép [[I. Artemiszia\|Artemisiát]], Halikarnasszosz királynőjét ábrázolja, mielőtt fenékig ürítené a halott férje [[Mauszólosz]] hamvait tartalmazó kupát <ref>{{cite web\|url=http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/a-halikarnasszoszi-mauszoleion\|title=A halikarnasszoszi Mauszóleion \|publisher=hirmagazin.sulinet.hu \|work= \|date=}}</ref>]]
	A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv\|görögül]]: Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]], perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia\|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)\|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book \| last = Kostof \| first = Spiro \| title = A History of Architecture \| publisher = Oxford University Press \| date = 1985 \| location = Oxford \| page = 9 \| isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)\|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web \| last = Smith \| first = William \| title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744\| date = 1870 \| url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html \| accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája\|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).		A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv\|görögül]]: Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]], perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia\|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)\|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book \| last = Kostof \| first = Spiro \| title = A History of Architecture \| publisher = Oxford University Press \| date = 1985 \| location = Oxford \| page = 9 \| isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)\|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web \| last = Smith \| first = William \| title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744\| date = 1870 \| url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html \| accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája\|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).