„Faragó József (grafikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1906-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a →Élete: Borsszem Jankó (WP:BÜ), replaced: [[Borsszem Jankó (élclap)| → [[Borsszem Jankó (folyóirat)| |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a ''Fliegende Blätter'' című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]–[[1894]] között [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] élt. Hazatérvén a [[Borsszem Jankó ( |
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a ''Fliegende Blätter'' című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]–[[1894]] között [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] élt. Hazatérvén a [[Borsszem Jankó (folyóirat)|Borsszem Jankó]] című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a konkurensnek számító ''Kakas Márton'' című élclapnak is. Életének utolsó éveit [[Berlin]]ben töltötte. Öngyilkos lett. |
||
A [[Műcsarnok]] [[1889]]–[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a [[Nemzeti Szalon]]ban. [[1906]] [[december]]ében hagyatéki kiállítását a [[Könyves Kálmán Szalon]]ban rendezték meg. Festett [[Nagybánya|Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[Iványi-Grünwald Béla|Grünwald Bélának]], sőt még [[Hollósy Simon]]nak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.<ref>Réti István i.m. 116. o.</ref> Népszerű karikaturistaként, rajzait éles társadalombírálat jellemezte. Több grafikai lapja megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében. |
A [[Műcsarnok]] [[1889]]–[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a [[Nemzeti Szalon]]ban. [[1906]] [[december]]ében hagyatéki kiállítását a [[Könyves Kálmán Szalon]]ban rendezték meg. Festett [[Nagybánya|Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[Iványi-Grünwald Béla|Grünwald Bélának]], sőt még [[Hollósy Simon]]nak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.<ref>Réti István i.m. 116. o.</ref> Népszerű karikaturistaként, rajzait éles társadalombírálat jellemezte. Több grafikai lapja megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében. |
A lap 2016. január 3., 18:41-kori változata
Faragó József (Fränkel) (Esztergom, 1866. – Berlin, 1906. szeptember 2.) magyar grafikus (rézkarcoló és karikaturista). Barátság fűzte a nagybányai művésztelep alapító tagjaihoz, gyakran együtt állított ki a nagybányai festőkkel.
Élete
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy Münchenbe, majd Párizsba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. 1886-tól Münchenben Hollósy Simon növendéke volt. Németországban egyre több karikatúráját közölte a Fliegende Blätter című korabeli német élclap. 1889-ben Párizsban tanult, majd a New York-i Puck élclap hívta meg munkatársául. 1892–1894 között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit Berlinben töltötte. Öngyilkos lett.
A Műcsarnok 1889–1990-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. 1896-ban, 1901-ben a Nemzeti Szalonban. 1906 decemberében hagyatéki kiállítását a Könyves Kálmán Szalonban rendezték meg. Festett Nagybányán, és számos alkalommal együtt állított ki a nagybányai festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt Ferenczy Károlynak, Grünwald Bélának, sőt még Hollósy Simonnak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.[1] Népszerű karikaturistaként, rajzait éles társadalombírálat jellemezte. Több grafikai lapja megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.
Galéria
Források
- Az Est Hármas könyve - lexikon tartalom 1926.
- Művészeti kislexikon - Akadémiai Kiadó.
- Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Faragó József l. 116. o. ISBN 9637826351
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Jegyzetek
- ↑ Réti István i.m. 116. o.