„Országos Tervhivatal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Huszár István |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Hóka László irodaház Budapest.jpg|thumb|right|Az Országos Tervhivatal székháza (tervezte: [[Hóka László]]) az 1960-as évektől]] |
[[Fájl:Hóka László irodaház Budapest.jpg|thumb|right|Az Országos Tervhivatal székháza (tervezte: [[Hóka László]]) az 1960-as évektől]] |
||
Az '''Országos Tervhivatal''' (rövidítése: ''OT'') a [[Magyar Népköztársaság]] kormányának a [[népgazdasági tervezés]]t irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a [[miniszter]]ekével volt egyenlő.<ref> |
Az '''Országos Tervhivatal''' (rövidítése: ''OT'') a [[Magyar Népköztársaság]] kormányának a [[népgazdasági tervezés]]t irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a [[miniszter]]ekével volt egyenlő.<ref>Nem volt alárendelve a Pénzügyminisztériumnak sem.</ref> Az Országos Tervhivatal 1990. májusában megszűnt; feladat- és hatáskörét a [[Pénzügyminisztérium]] vette át. |
||
== Története == |
== Története == |
||
* 1947-ben hozták létre a [[népgazdasági tervezés]] szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában (magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre). |
* 1947-ben hozták létre a [[népgazdasági tervezés]] szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában (magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre).<ref>http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm</ref> Megyei kirendeltségei a tanácsrendszernek 1950-ben való kiépítésével megszűntek.<ref>Magyar Történelmi fogalomtár L - Zs. 78. old.</ref> |
||
* Elnöke az [[Első Nagy Imre-kormány]] óta - hivatalból - a kormány tagja volt. |
* Elnöke az [[Első Nagy Imre-kormány]] óta - hivatalból - a kormány tagja volt. |
||
* Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően. |
* Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően. |
||
== Elnökének jogállása == |
== Elnökének jogállása == |
||
* Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a [[Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az [[Állami Tervbizottság]]nak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint |
* Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a [[Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az [[Állami Tervbizottság]]nak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint.<ref>ám jogilag nem kötelezően</ref> |
||
== Feladat- és hatásköre == |
== Feladat- és hatásköre == |
||
* Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához; |
* Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához; |
||
* Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített; |
* Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített; |
||
* Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.<ref> |
* Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.<ref>Akadémiai kislexikon, 353. old.</ref> |
||
== Elnökei == |
== Elnökei == |
||
* 1947–49: [[Vajda Imre]] |
* 1947–49: [[Vajda Imre]] |
A lap 2015. október 17., 22:59-kori változata
Az Országos Tervhivatal (rövidítése: OT) a Magyar Népköztársaság kormányának a népgazdasági tervezést irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a miniszterekével volt egyenlő.[1] Az Országos Tervhivatal 1990. májusában megszűnt; feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium vette át.
Története
- 1947-ben hozták létre a népgazdasági tervezés szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában (magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre).[2] Megyei kirendeltségei a tanácsrendszernek 1950-ben való kiépítésével megszűntek.[3]
- Elnöke az Első Nagy Imre-kormány óta - hivatalból - a kormány tagja volt.
- Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően.
Elnökének jogállása
- Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a Elnöki Tanács javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az Állami Tervbizottságnak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint.[4]
Feladat- és hatásköre
- Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához;
- Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített;
- Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.[5]
Elnökei
- 1947–49: Vajda Imre
- 1949–52: Vas Zoltán
- 1953–54: Szalai Béla
- 1954–56: Berei Andor
- 1956. október 26–31. és 1957. május 9.–1961. szeptember 13.: Kiss Árpád
- 1961. szeptember 13.–1967. április 14.: Ajtai Miklós
- 1967–73: Párdi Imre
- 1973–75: Lázár György
- 1975–80: Huszár István
- 1980–86: Faluvégi Lajos
- 1986–87: Maróthy László
- 1987–89: Hoós János
- 1989: Kemenes Ernő
Kapcsolódó szócikkek
Források, jegyzetek
- Akadémiai kislexikon L - Z. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. 353. old.
- Magyar Történelmi Fogalomtár. L - Zs. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. 78. old.
- A gazdaság jogi alapjai. i. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. 114. old.
- sulinet45