„Kengyia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Szerbia kategória hozzáadva (a HotCattel) |
kép ki |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Publicationfff1.jpg|alt=Kengyia műholdképe|thumb|282x282px]] |
|||
'''Kengyia''' (másképp: ''Kengya'' vagy csak ''Kengy'', szerbül: ''Kendjija'' vagy ''Kenđija'') vitatott határterület és volt település, [[Szerbia]] valamint [[Horvátország]] határvonalán. |
'''Kengyia''' (másképp: ''Kengya'' vagy csak ''Kengy'', szerbül: ''Kendjija'' vagy ''Kenđija'') vitatott határterület és volt település, [[Szerbia]] valamint [[Horvátország]] határvonalán. |
||
A lap 2015. szeptember 24., 12:24-kori változata
Kengyia (másképp: Kengya vagy csak Kengy, szerbül: Kendjija vagy Kenđija) vitatott határterület és volt település, Szerbia valamint Horvátország határvonalán.
Földrajz
Kengyia a Duna bal partján fekszik, a Bajai-csatorna, a magyar-határ, az ún. Baracska holtág és a Duna határolják. Területe 90 km2, ebből 60 km2 megművelhető terület, a fennmaradt 40 km2 pedig erdőség vagy mocsár. A hozzá közel fekvő települések: Bezdán, Küllőd, Béreg, Hóduna és Hercegszántó.
Határviták
A jelenlegi álláspont szerint a terület Horvátországhoz tartozik de Szerbia felügyeli. Lakosainak, bár horvát állampolgársággal rendelkeznek, útlevélre van szükségük, hogy átkeljenek a szerb-horvát határon. A horvátok szerint a határvonal a Bajai-csatorna, a szerbek szerint ez viszont a Duna. A Bajai-csatornán akárki átkelhet azonban a Dunán való átkelésnél már útlevélre van szükség. A kengyiai földek a horvát telekkönyvbe vannak beírva.
Történelem
Amióta Bezdán lakott, körülbelül azóta Kengyia is. A középkorban a letelepülők mocsaras erdős árteret találtak, a szigetekről elzavarták a sakálokat és a többi vadállatot, hogy letelepedhessenek itt. Egykor 96 tanyát és csaknem 500 lelket számlát a kis település. A modern korban kétszer is árvíz sújtotta a tanyavilágot, 1953-ban és 1965-ben. E természeti katasztrófák után a település elnéptelenedett. Régen még iskola is működött.
Természet
Területének vadonja, a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum fennhatósága alá esik. A Duna-part, a Karapancsai-erdő, a Bajai-csatorna és a Baracska gyönyörű helyek, melyeket még nem igazán fedezett fel a turizmus, talán épp elszigeteltségük miatt. A Karapancsa, mely szinte őserdő a vadászok Mekkája, a Bajai-csatorna erdővel övezett részei s kristálytiszta vize de a ami még fontosabb halai miatt vonzza a horgászokat. A területet leginkább Alaszka vagy Szibéria kietlen s elszigetelt vidékeihez lehet hasonlítani. Aki nem vigyáz egy nagyobb eső után hetekre bennragadhat a nyaralójában de sokak épp ezt az elszigeteltséget szeretik benne.
A sakálok az utóbbi évtizedben teljesen visszahódították a Felső-Dunamelléket, beleértve Kengyiát is. A hódok és a vidrák is újra elterjedtek a mocsarakban és a Bajai-csatornában.
Jelen idők
Kengyiának ma már mindössze 15 állandó lakosa van, ebből 10-en magyarok. A népsűrűség így mindössze 0,16 fő/km2 . A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az elektromosság, a vezetékes víz és telefon, valamint az erdők miatt gyakran térerő sincs. A bezdáni pék néhány naponta jár ki Kengyiába ahová péksüteményeket s kenyeret visz eladásra. Az itt lakókhoz nem a horvát mentőszolgálat és a tűzoltóság jön ki hanem a szerb. Ma Kengyiáról már nem mint egy virágzó településről hanem mint inkább egy vadon széli tanyavilágról beszélhetünk.