Kacskovics Lajos

Kacskovics Lajos
Született	1806. május 29. Mohora
Elhunyt	1891. december 9. (85 évesen) Sőjpuszta
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gazdasági és politikai író, politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1832 – nem ismert) magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.) magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
Sírhelye	Alag
Sablon • Wikidata • Segítség

Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja.

Élete

Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen az egyik nógrádi követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” 1842-ig.

Később ügyvéd lett, majd a bányaművelést és annak történetét tanulmányozta.

1837-ben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1843-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett.

Kachkovics Lajos a Vígszínház indulásában közreműködő Szerémy Zoltán színművész (1861. december 14. Nógrádmegyer - 1934.Budapest. Eltemetve: Dunakeszi- Alag) és Szerémy Gizella színművész anyai nagyapja.

Munkássága

Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került Kossuth Lajossal, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihály köreivel, később Széchenyivel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről Petőfi Sándor is beszámol a Nemzetőrben.

Ügyvédként Eötvös Józsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy Selmecbányai látogatásakor kapcsolatba került az ércbányászattal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első bányász tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A jogtudomány és a bányászati „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.

Főbb művei

• Alsómagyarországi ércművelésről (1832 )
• Zweig selmeci bányamester naplója 1703-1707 között (1835 )
• Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből (Buda. 1843 )
• Testőr (novella 1841 )
• Önéletírása (1888. Kéziratban maradt )

Források

• Bányászati és Kohászati Lapok
• A Pallas nagy lexikona
• Révai nagy lexikona