„James Legge” változatai közötti eltérés

	James Legge
Született	1815. december 20.; Huntly, Aberdeenshire, Skócia
Elhunyt	1897. november 29. (81 évesen); Oxford, Anglia
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	skót
Házastársa	Hannah Mary Johnstone
Gyermekei	Thomas Legge; J. G. Legge;
Foglalkozása	sinológus
Iskolái	University of Aberdeen; Aberdeen Grammar School;
Kitüntetései	Stanislas Julien-díj (1875)
	A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. február 7., 18:06-kori változata

James Legge (Huntly, 1815. december 20. – Oxford, 1897. november 29.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yǎgè; magyar népszerű: Li Ja-ko; kínaiul: 理雅各.) skót sinológus, az Oxfordi Egyetem professzora. A skót kongregáció, a London Hittérítő Társaság tagjaként Malaccén és Hongkongban tevékenykedett (1840–1873). F. Max Müller írányítása alatt óriási szerepet vállalt a Sacred Books of the East című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).

Élete és munkássága

Főbb művei

Legge legjelentősebb munkája a konfuciánus kánon műveinek filológiailag pontos angol fordítása és jegyzetekkel történő ellátása, amely öt kötetben a The Chinese Classics: with a Translation, Critical and Exegetical Notes, Prolegomena, and Copious Indexes címen jelent meg:^{[m 1]}

Első kötet: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean, 1861. (A Beszélgetések és mondások, A nagy tanítás és A közép mozdulatlansága)^[2]^[3]
Második kötet: The works of Mencius, 1861.^[4] (Menciusz; második javított kiadás 1895.)
Harmadik kötet: The Shoo King, 1865. (Írások könyve):
- Első rész: Bevezetés (a Bambusz-évkönyvekkel és a 1–36. fejezet)^[5]
- Második rész: A 37–58 fejezet, valamint a mutató^[6]
Negyedik kötet: The She king, 1871. (Dalok könyve):
- Első rész: Bevezetés és az első rész^[7]
- Második rész: A 2., 3. és a 4 rész^[8]
Ötödik kötet: The Ch'un ts'ew (Tavasz és ősz krónika), with the Tso chue (Co csuan), 1872.:
- Első rész: 1–8. fejezet^[9]
- Második rész: 9–12. fejezet^[10]

Legge originally planned his Chinese Classics as seven volumes, but his translations of the I Ching and Book of Rites (and several others) were instead included in the Sacred Books of the East series edited by Max Müller (Oxford: Clarendon Press):

Volume 3: The Shû king (Book of Documents). The religious portions of the Shih king (Classic of Poetry). The Hsiâo king (Classic of Filial Piety). (1879)
Volume 16: The Yî king (I Ching) (1882)
The Lî Kî (Book of Rites) (1885), 2 vols.:
- Volume 27: Chapters 1–10
- Volume 28: Chapters 11–46
The Texts of Taoism: The Tâo Teh King (Tao Te Ching); The Writings of Kwang-dze (Chuang Tzŭ), 2 vols.:
- Volume 39: Tao Te Ching and Chuang Tzŭ books 1–17.
- Volume 40: Chuang Tzŭ books 18–33 and shorter works: the Taishang Ganying Pian (Tractate of Actions and their Retributions), the Qingjing Jing (Classic of Purity), the Yinfujing (Classic of the Harmony of the Seen and Unseen), the Yushu Jing (Classic of the Pivot of Jade) and the Nei Riyong Jing (Classic of the Directory for the Day).

Főbb művei

Hivatkozások

Megjegyzések

↑ Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872)

Források

↑ p16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.
↑ Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Második, javított kiadás 1893-ban: (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1
↑ Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
↑ Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

Irodalom

Kínaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[2] Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872)

[adb4948a9a6793f83cae91f3c5552ba9043dd4ee-1] 16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.

[3] Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[4] Második, javított kiadás 1893-ban: (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1

[5] Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[6] Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[7] Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[8] Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[9] Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[10] Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[11] Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)

[1]

[m 1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 * '''Második kötet''': ''The works of Mencius'', 1861.<ref>Lásd: {{cite web|url=https://archive.org/details/chineseclassics02minggoog |title=The works of Mencius| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> ([[Meng-ce (könyv)|''Menciusz'']]; második javított kiadás 1895.)
 * '''Harmadik kötet''': ''The Shoo King'', 1865. ([[Su csing|''Írások könyve'']]):
-** '''Első rész''': Bevezetés (a ''[[Bambusz-évkönyvek]]''kel és a 1–36. fejezet).<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics07legggoog|title= Prolegomena| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Első rész''': Bevezetés (a ''[[Bambusz-évkönyvek]]''kel és a 1–36. fejezet)<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics07legggoog|title= Prolegomena| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-** '''Második rész''': A 37–58 fejezet, valamint a mutató.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01minggoog|title=37–58.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Második rész''': A 37–58 fejezet, valamint a mutató<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01minggoog|title=37–58.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-* '''Negyedik kötet''': ''The She king'', 1871. (''[[Dalok könyve]]'')
+* '''Negyedik kötet''': ''The She king'', 1871. (''[[Dalok könyve]]''):
-** '''Első rész''': Bevezetés és az első rész.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics00legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Első rész''': Bevezetés és az első rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics00legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-** '''Második rész''': A 2., 3. és a 4 rész.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics05legggoog|title=Part 2.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Második rész''': A 2., 3. és a 4 rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics05legggoog|title=Part 2.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-* '''Ötödik kötet''': ''The Ch'un ts'ew'' ([[Csun-csiu|''Tavasz és ősz krónika'']]), ''with the Tso chue'' (''[[Co csuan]]'')'', 1872.
+* '''Ötödik kötet''': ''The Ch'un ts'ew'' ([[Csun-csiu|''Tavasz és ősz krónika'']]), ''with the Tso chue'' (''[[Co csuan]]'')'', 1872.:
-** '''Első rész''': 1–8. fejezet.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Első rész''': 1–8. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
-** '''Második rész''': 9–12. fejezet.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics03legggoog|title=Books 9–12| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>
+** '''Második rész''': 9–12. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics03legggoog|title=Books 9–12| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref>

James Legge

Született	1815. december 20. Huntly, Aberdeenshire, Skócia
Elhunyt	1897. november 29. (81 évesen) Oxford, Anglia
Állampolgársága	brit
Nemzetisége	skót
Házastársa	Hannah Mary Johnstone^[1]
Gyermekei	Thomas Legge J. G. Legge
Foglalkozása	sinológus
Iskolái	University of Aberdeen Aberdeen Grammar School
Kitüntetései	Stanislas Julien-díj (1875)
A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség