„Rajon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: it:Raion |
a Rendezés a gondolatjelek körül |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A rajonokat az [[1924]]-[[1927]] közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott. Számuk a Szovjetunió teljes területén az 1930-as években 3-4 ezer, a 40-es és 50-es években 4000-4400 között mozgott, általában nőtt. A 60-as évek elején a hruscsovi reformok átszervezései kapcsán jelentős változás következett be, alig 1800 rajon maradt az összevonások után. A 60-as évek végén azonban ismét közel 3000 volt a számuk, ami azután 1991-ig 3200 fölé nőtt. |
A rajonokat az [[1924]]-[[1927]] közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott. Számuk a Szovjetunió teljes területén az 1930-as években 3-4 ezer, a 40-es és 50-es években 4000-4400 között mozgott, általában nőtt. A 60-as évek elején a hruscsovi reformok átszervezései kapcsán jelentős változás következett be, alig 1800 rajon maradt az összevonások után. A 60-as évek végén azonban ismét közel 3000 volt a számuk, ami azután 1991-ig 3200 fölé nőtt. |
||
A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, [[Lettország]]ban és [[Azerbajdzsán]]ban (ahol nem hoztak létre területi |
A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, [[Lettország]]ban és [[Azerbajdzsán]]ban (ahol nem hoztak létre területi – oblaszty – szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük. |
||
[[Litvánia|Litvániában]], [[Grúzia|Grúziában]] és [[Örményország]]ban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették. |
[[Litvánia|Litvániában]], [[Grúzia|Grúziában]] és [[Örményország]]ban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették. |
||
A lap 2007. április 9., 19:36-kori változata
A rajon a területi közigazgatás járási szintjének elnevezése a volt Szovjetunióban. Rajonnak nevezik a nagyobb városok kerületeit is.
A szó eredete
A francia rayon szóból ered, amelynek jelentése: sugár, kerület (különösen egy erőd kerülete).
Története
A rajonokat az 1924-1927 közötti átfogó közigazgatási reform során alakították ki, a cári közigazgatás járásai (ujezd) helyett. Számuk azóta sokszor változott. Számuk a Szovjetunió teljes területén az 1930-as években 3-4 ezer, a 40-es és 50-es években 4000-4400 között mozgott, általában nőtt. A 60-as évek elején a hruscsovi reformok átszervezései kapcsán jelentős változás következett be, alig 1800 rajon maradt az összevonások után. A 60-as évek végén azonban ismét közel 3000 volt a számuk, ami azután 1991-ig 3200 fölé nőtt.
A legtöbb szovjet utódállamban ma is létező közigazgatási szint, Lettországban és Azerbajdzsánban (ahol nem hoztak létre területi – oblaszty – szintű egységeket) a fő szint maradt. A területek közvetlen igazgatása alatt álló városokat járási jogú városoknak nevezzük. Litvániában, Grúziában és Örményországban a rajonokat a közigazgatási reformok során megszüntették.
A volt szovjet tagállamokban
Járások és járási jogú városok száma összesen a volt szovjet tagállamokban:
- Azerbajdzsán: 77
- Fehéroroszország: 118
- Kazahsztán: 200
- Kirgizisztán: 54
- Moldova 35
- Lettország 33
- Tadzsikisztán 78
- Türkmenisztán 56
- Ukrajna: 679
- Üzbegisztán: 227