„Vízvári Gyula” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kép |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
[[Fájl:Vízváriné Szigeti Jolán.jpg|bélyegkép|jobb|180px|Szigeti Jolán]] |
[[Fájl:Vízváriné Szigeti Jolán.jpg|bélyegkép|jobb|180px|Szigeti Jolán]] |
||
Atyja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a [[Bach-korszak]]ban. Pályafutását |
Atyja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a [[Bach-korszak]]ban. Pályafutását Veszprémban kezdte 1859-ben, itt [[Csabay Pál]] társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a [[Budai Népszínház]] foglalkoztatta. 1864-ben [[Arad]]ra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult [[Nagyvárad]]on és [[Pécs]]ett, majd 1866-ban elszerződött [[Szekszárd]]ra. 1866 őszétől vezető színész volt 1872-ig a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán [[Miklósy Gyula]] meghívására került Pestre, 1873-ban pedig [[Szigligeti Ede]] hívta a [[Nemzeti Színház]]hoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. A komikus szerepekben kitűnő művész volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; halála előtt pár héttel a Margitligeti szanatóriumba költözött, itt érte a halál. |
||
==Családja== |
==Családja== |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
==Fontosabb szerepei== |
==Fontosabb szerepei== |
||
[[Fájl:Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja]] |
[[Fájl:Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Vízvári Gyula és Vízvári Mariska sírja]] |
||
* Dandin György ([[Molière]]); |
* Dandin György ([[Molière]]); |
||
* Első sírásó ([[William Shakespeare|Shakespeare]]: [[Hamlet, dán királyfi|Hamlet]]); |
* Első sírásó ([[William Shakespeare|Shakespeare]]: [[Hamlet, dán királyfi|Hamlet]]); |
||
* Bolond (Shakespeare: [[Lear király]]); |
* Bolond (Shakespeare: [[Lear király]]); |
||
* Zuboly (Shakespeare: [[Szentivánéji álom]]); |
* Zuboly (Shakespeare: [[Szentivánéji álom]]); |
||
* Thersites (Shakespeare: [[Troilus és Cressida]]); |
* Thersites (Shakespeare: [[Troilus és Cressida]]); |
||
* Bölcs Náthán (Lessing); |
* Bölcs Náthán (Lessing); |
||
* Durbincs sógor ([[Gárdonyi Géza]]: A bor); |
* Durbincs sógor ([[Gárdonyi Géza]]: A bor); |
||
* Pry Pál (Poole); |
* Pry Pál (Poole); |
||
* Nagy Jancsi (Szigligeti Ede: A nagyapó); |
* Nagy Jancsi (Szigligeti Ede: A nagyapó); |
||
* Sganarelle (Molière); |
* Sganarelle (Molière); |
||
* Veaucourtois (Sardou: Agglegények); |
* Veaucourtois (Sardou: Agglegények); |
||
* Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) |
* Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) |
||
A lap 2014. június 26., 21:55-kori változata
Vízvári Gyula | |
Született | Viszkidenszky Gyula 1841. július 4. Buda |
Elhunyt | 1908. december 25. (67 évesen) Margitliget |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | |
Gyermekei | Vízvári Mariska |
Foglalkozása | színész, rendező, tanár |
Halál oka | agyi érkatasztrófa |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-3-19) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvári Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vízvári Gyula, született: Viszkidenszky (Buda, 1841. július 4. – Margitliget, 1908. december 25.) színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízváry Mariska apja.
Élete
Atyja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a Bach-korszakban. Pályafutását Veszprémban kezdte 1859-ben, itt Csabay Pál társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a Budai Népszínház foglalkoztatta. 1864-ben Aradra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult Nagyváradon és Pécsett, majd 1866-ban elszerződött Szekszárdra. 1866 őszétől vezető színész volt 1872-ig a debrecen–nagyváradi társulatban, 1872 nyarán Miklósy Gyula meghívására került Pestre, 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. A komikus szerepekben kitűnő művész volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; halála előtt pár héttel a Margitligeti szanatóriumba költözött, itt érte a halál.
Családja
Leánya Vízváry Mariska, feleségei: Krecsányi Flóra és Szigeti Jolán voltak.
Fontosabb szerepei
- Dandin György (Molière);
- Első sírásó (Shakespeare: Hamlet);
- Bolond (Shakespeare: Lear király);
- Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom);
- Thersites (Shakespeare: Troilus és Cressida);
- Bölcs Náthán (Lessing);
- Durbincs sógor (Gárdonyi Géza: A bor);
- Pry Pál (Poole);
- Nagy Jancsi (Szigligeti Ede: A nagyapó);
- Sganarelle (Molière);
- Veaucourtois (Sardou: Agglegények);
- Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Forrás
- Magyar színházművészeti lexikon
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.