„Foky Ottó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
a zöldlinkek, kéklinkek
16. sor: 16. sor:
| szerepei =
| szerepei =
| munkái =
| munkái =
| díjak = [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]] (1964)<br>[[Balázs Béla-díj]] (1970)<br>[[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1977)<br>[[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1982)
| díjak = [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]] (1964)<br>[[Balázs Béla-díj]] (1970)<br>[[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]] (1977)<br>[[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]] (1982)
| kitüntetés =
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| hivatalos oldala =
28. sor: 28. sor:


== Életpályája ==
== Életpályája ==
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiri Tranka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.
Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, [[Miháltz Pál]], Jiří Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, [[Dargay Attila]] voltak.


A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.
34. sor: 34. sor:
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.
1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.


A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb Ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.
A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a [[Mirr-Murr, a kandúr]] epizódjai készültek. 1976-77-ben [[A legkisebb ugrifüles]], 1978-79-ben a [[Varjúdombi mesék]], a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a [[Misi Mókus kalandjai]] [[Tersánszky Józsi Jenő]] meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.


A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.
50. sor: 50. sor:
* [[1964]]: [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]]
* [[1964]]: [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]]
* [[1970]]: [[Balázs Béla-díj]]
* [[1970]]: [[Balázs Béla-díj]]
* [[1977]]: [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]]
* [[1977]]: [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes művész]]
* [[1982]]: [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]]
* [[1982]]: [[Magyarország Kiváló Művésze díj|Kiváló művész]]


== Tévémaci ==
== Tévémaci ==
59. sor: 59. sor:
{{oszlop-start}}
{{oszlop-start}}
{{oszlop-2}}
{{oszlop-2}}

===Egyedi filmek===
===Egyedi filmek===
*Siker (1962)
*Siker (1962)
77. sor: 78. sor:
===Sorozatok===
===Sorozatok===
*Egy világhírű vadász emlékiratai (1968-70)
*Egy világhírű vadász emlékiratai (1968-70)
*[[A kiscsacsi kalandjai]] (1971)
*[[Mirr-Murr, a kandúr|A kiscsacsi kalandjai]] (1971)
*[[Mirr-Murr, a kandúr]] (1972-1975)
*[[Mirr-Murr, a kandúr]] (1972-1975)
*Makk Marci mesél (1973)
*Makk Marci mesél (1973)
*[[A legkisebb Ugrifüles]] (1975-1976)
*[[A legkisebb ugrifüles]] (1975-1976)
*Makk Marci (1977-1978)
*Makk Marci (1977-1978)
*[[Varjúdombi mesék]] (1977-1978)
*[[Varjúdombi mesék]] (1977-1978)
87. sor: 88. sor:


===Egész estés filmek===
===Egész estés filmek===
*Misi Mókus kalandjai (1982)
*[[Misi Mókus kalandjai]] (1982)
*Éljen Szervác! (1986)
*Éljen Szervác! (1986)
{{oszlop-2}}
{{oszlop-2}}

A lap 2014. március 4., 13:43-kori változata

Foky Ottó
Született1927. június 15.
magyar 1919-1946 Sárhida
Elhunyt2012. szeptember 3. (85 évesen)
magyar Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFoky Emmi
Foglalkozásabábfilmrendező
IskoláiMagyar Ipar­művészeti Főiskola (–1956)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15. – Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.

Életpályája

Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiří Trnka, Hermina Trilova és pályatársa, Dargay Attila voltak.

A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.

1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.

A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.

A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.

1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.

A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.

Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.

Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.

Díjak, elismerések

Tévémaci

A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.

Filmjei

Egyedi filmek

  • Siker (1962)
  • Bohóciskola (1965)
  • Így lövünk mi (1965)
  • Ellopták a vitaminomat (1966)
  • Bizonyos jóslatok (1967)
  • A nagy mérkőzés (1968)
  • Én az egér! (1969)
  • Gyilkosság nokedlival (1970)
  • Ezüstmajom (1971)
  • Mérce-mese (1972)
  • Babfilm (1975)
  • Kutyasétáltatás (1975)
  • La Desodora (1983)
  • Mackók vigyázzatok! (1984)

Sorozatok

Egész estés filmek

Bábtervező

  • A Didergő Király bánata (1957)
  • Vetélytársak (1958)
  • Mi lenne ha…? (1959)
  • A bölcsőtől az iskoláig (1960)
  • Szentgalleni kaland (1961)
  • Bábok és babák (1962)
  • Sosemvolt Király bánata (1962)
  • Szeretem az állatot (1963)
  • Harmadik (1963)
  • A tájékozódás története (1963)
  • Jóka ördöge (1963)
  • Csere-bere (1964)
  • Hobby (1966)
  • Százarcú Bill (1967)
  • Somogyi lakodalmas (1968)
  • Casanova kontra Kékszakáll (1971)

Más filmjei

  • Gyógykígyó (1968)
  • Kőnig, a strucc (1969)
  • Agyar-magyarázat (1969)
  • Puszit Oktopusznak (1970)
  • Ottó és az oroszlán (1970)
  • Keserű keselyű (1970)
  • Gorilla csemegéje (1970)
  • Velem mindig történik valami… (1975)
  • Makk hetes (1977)
  • Egészséges, mint a makk (1977)
  • Makk Marci közbelép (1978)
  • Ismeretlen ismerős Magyarország (1980)
  • Nyaralás vadászmódra (1981)

Irodalom

  • Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Foky_Ottó&oldid=14469312”