„Poszler György” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
életrajz infobox Címke: HTML-sortörés |
|||
78. sor: | 78. sor: | ||
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] |
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] |
||
[[Kategória:Magyar esztéták]] |
[[Kategória:Magyar esztéták]] |
||
[[Kategória:Magyar |
[[Kategória:Magyar professor emeritusok]] |
||
[[Kategória:MTA-tagok]] |
[[Kategória:MTA-tagok]] |
||
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]] |
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]] |
A lap 2014. február 1., 13:57-kori változata
Poszler György | |
Született | 1931. június 12. (92 éves) Kolozsvár |
Elhunyt | 2015. augusztus 13. (84 évesen)[1][2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, esztéta |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese.
Életpályája
1945-ben jött családjával Magyarországra. A gimnázium első négy osztályát még Kolozsvárott végezte, majd 1945-től Budapesten tanult. 1949-ben érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től ELTE) magyar–történelem szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát. 1963-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját.
Diplomájának megszerzése után két évig Mosonmagyaróvárott, majd 1960-ig Szombathelyen tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott.
1972-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esztétika tanszékére, illetve a Színművészeti Főiskolára, ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben professor emeritusi címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészetin pedig irodalomtörténetet oktatott.
1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az Irodalomtörténet című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának tagja.
Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi megjelentek magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is.
Díjai, elismerései
- Az Év Könyve jutalom (1989)
- Apáczai Csere János-díj (1992)
- Fehér Rózsa-díj (1993)
- a Soros Alapítvány alkotói díja (1997)
- Széchenyi-díj (1998) – A magyar irodalom értékelésének esztétikai és filozófiai gondolkodású irányt adó munkássága elismeréseként.
- Nemes Nagy Ágnes-díj (1999)
- Alföld-díj (2001)
- Komlós Aladár-díj (2006)
Főbb publikációi
- Szerb Antal pályakezdése (1965)
- Szerb Antal (1973)
- Katarzis és kultúra (1980)
- A regény válaszútjai (1981)
- A kétségektől a lehetőségekig (1983)
- Az évszázad csapdái (1986)
- Filozófia és műfajelmélet (1988)
- Eszmék – Eszmények – Nosztalgiák (1989)
- Találkozások (1992)
- Vonzások és taszítások (1994)
- Fényjelek (1995)
- Duna-völgyi reálfantasztikum (1998)
- Ezredvégi palackposta (2001)
- Az angyal és a kard (2002)
- Kié ez a történelem? (2003)
- A „másik” város (2005)
- Ars poetica – Ars teoretica (2006)
- Az eltévedt lovas nyomában (2009)
Források
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1021. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 890. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Életrajz az ELTE BTK esztétika tanszékének honlapján