„Német parasztháború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
MXH (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
MXH (vitalap | szerkesztései) |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
===Reformáció=== |
===Reformáció=== |
||
A [[reformáció]] vezéralakja, [[Luther Márton]] nem állt egyik fél pártjára sem. Elítélte a parasztok ellen elkövetett igazságtalanságokat és a parasztok erőszakos reakcióját is. [[Luther Márton|Luther]] támogatta a gazdaság központosítását és a városiasodást is. Ezzel elidegenítette magától a kisnemesek nagy részét, de megerősítette pozícióját a városi polgárság körében. Szerinte az ember életének értelme a munka: a parasztok dolga a földművelés, a nemeseké és az uralkodó osztályé pedig a béke fenntartása. [[Luther Márton|Luthernek]] ezért is el kellett ítélni a háborút, hiszen a felkelés megtörte a békét. Bírálta azonban a nemesség könyörtelen bánásmódját a felkelőkkel szemben. [[Luther Márton|Luthert]] a felkelésről formált véleményéért gyakran kritizálták. |
A [[reformáció]] vezéralakja, [[Luther Márton]] nem állt egyik fél pártjára sem. Elítélte a parasztok ellen elkövetett igazságtalanságokat és a parasztok erőszakos reakcióját is. [[Luther Márton|Luther]] támogatta a gazdaság központosítását és a városiasodást is. Ezzel elidegenítette magától a kisnemesek nagy részét, de megerősítette pozícióját a városi polgárság körében. Szerinte az ember életének értelme a munka: a parasztok dolga a földművelés, a nemeseké és az uralkodó osztályé pedig a béke fenntartása. [[Luther Márton|Luthernek]] ezért is el kellett ítélni a háborút, hiszen a felkelés megtörte a békét. Bírálta azonban a nemesség könyörtelen bánásmódját a felkelőkkel szemben. [[Luther Márton|Luthert]] a felkelésről formált véleményéért gyakran kritizálták.[[Luther Márton|Luther]] minden alkalmat megragadott, hogy fellépjen [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] tanításai ellen. Így született meg a ''Wider die Mordischen und Reubischen Rotten der Bawren'' (''A gyilkoló és rabló parasztok hordái ellen'') című cikke. Itt szó szerint ezt írja: |
||
{{Idézet|Man soll sie zerschmeißen, würgen, stechen, heimlich und öffentlich, wer da kann, wie man einen tollen Hund erschlagen muss!|magyarul: "Az embereknek kötelességük összetörni, megfojtani, leszúrni őket, mint a veszett kutyákat!"}} |
|||
| ⚫ | A befolyásos [[reformáció|reformátor]], [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár [[Thomas Müntzer|Müntzer]] alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt [[Thomas Müntzer|Müntzer]] tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. [[Szászország]]ban ő lett a felkelők vezére |
||
| ⚫ | A befolyásos [[reformáció|reformátor]], [[Thomas Müntzer|Müntzer Tamás]] a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár [[Thomas Müntzer|Müntzer]] alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt [[Thomas Müntzer|Müntzer]] tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. [[Szászország]]ban ő lett a felkelők vezére. |
||
===Társadalom=== |
===Társadalom=== |
||
A lap 2013. július 19., 19:54-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Német parasztháború | |||
 | |||
| A német parasztháború elterjedési területe. | |||
| Dátum | 1524 – 1525 | ||
| Helyszín | Német-római Birodalom | ||
| Casus belli | a német parasztok több jogot követeltek maguknak, továbbá a reformáció tanai is hozzájárultak a felkelés kirobbanásához | ||
| Eredmény | a paraszfelkelést leverik, a vezetőket kivégzik | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Német parasztháború témájú médiaállományokat. | |||
A német parasztháború vagy nagy német parasztfelkelés (németül: Deutcher Bauernkrieg) egy nagy kiterjedésű parasztfelkelés volt 1524 és 1525 között, amely a Német-római Birodalom sok tartományára kiterjedt, elsősorban a birodalom déli részén. A felkelés elbukott, ami elsősorban a parasztsereg szedett-vedett fegyverzetének és katonailag képzetlen vezetőinek köszönhető. Hasonlóan az 1493-1517 közötti Bundschuh mozgalomhoz és a Huszita háborúkhoz, ehhez a felkeléshez is részben gazdasági, részben vallási okok vezettek. A német parasztháború volt a legnagyobb kiterjedésű felkelés a Francia forradalom 1789-es kitöréséig.
A felkelés a Német-római Birodalom délnyugati részén kezdődött több, egymástól különálló megmozdulással, majd fokozatosan továbbterjedt a birodalom középső és keleti részére, továbbá a mai Ausztria és Svájc területére is. A felkelők azonban számos leküzdhetetlen akadályba ütköztek. A mozgalmat a központi irányítás teljes hiánya jellemezte, ami lehetetlenné tette a parancsok összehangolását. Ezenkívül nem rendelkeztek tüzérséggel és lovassággal, a parasztok legtöbbjének pedig egyáltalán nem volt katonai tapasztalata. A harctéren gyakran kényszerültek visszavonulni vagy menekülni, amely során az üldözők sokakat lemészároltak. Ezzel szemben a birodalmi csapatok fegyelmezett, tapasztalt és jól felszerelt katonákból álltak, akiket képzett parancsnokok vezettek, továbbá megfelelő anyagi háttérrel és ellátmányozással rendelkeztek.
A háború természetéről, okairól és következményeiről a történészek eltérő véleményen vannak.
Előzmények
A 16. században a Német-római Birodalom egy sok szempontból széttagolt állam volt. Területe kisebb választófejedelemségekből, hercegségekből és szabad városokból állt. Ezeket az 1517-ben Wittenbergből kiinduló reformáció által életre hívott felekezeti megoszlás tovább tagolt. A felkelés idején V. Károly viselte a császári címet (1519-től), aki egyben spanyol király is volt. A tartományok, hercegségek élén főnemesi családok álltak, akik számos egyházi hivatalt is viseltek. Ez a tény is hozzájárult az egyház elvilágiasodásához. A német egyház ráadásul gazdaságilag függetlenedett a Szentszéktől.
Reformáció
A reformáció vezéralakja, Luther Márton nem állt egyik fél pártjára sem. Elítélte a parasztok ellen elkövetett igazságtalanságokat és a parasztok erőszakos reakcióját is. Luther támogatta a gazdaság központosítását és a városiasodást is. Ezzel elidegenítette magától a kisnemesek nagy részét, de megerősítette pozícióját a városi polgárság körében. Szerinte az ember életének értelme a munka: a parasztok dolga a földművelés, a nemeseké és az uralkodó osztályé pedig a béke fenntartása. Luthernek ezért is el kellett ítélni a háborút, hiszen a felkelés megtörte a békét. Bírálta azonban a nemesség könyörtelen bánásmódját a felkelőkkel szemben. Luthert a felkelésről formált véleményéért gyakran kritizálták.Luther minden alkalmat megragadott, hogy fellépjen Müntzer Tamás tanításai ellen. Így született meg a Wider die Mordischen und Reubischen Rotten der Bawren (A gyilkoló és rabló parasztok hordái ellen) című cikke. Itt szó szerint ezt írja:
„Man soll sie zerschmeißen, würgen, stechen, heimlich und öffentlich, wer da kann, wie man einen tollen Hund erschlagen muss!”
– magyarul: "Az embereknek kötelességük összetörni, megfojtani, leszúrni őket, mint a veszett kutyákat!"
A befolyásos reformátor, Müntzer Tamás a felkelők mellé állt és támogatta a parasztok követeléseit. Bár Müntzer alapvetően vallási vezető volt, különösen nagy érdeklődét mutatott a szociális problémák iránt. Tanaira leginkább a parasztság mutatott fogékonyságot. A háború előrehaladtával a vallási kérdések háttérbe szorultak. A háború alatt Müntzer tartományról tartományra utazott és bátorította a parasztokat. Szászországban ő lett a felkelők vezére.
Társadalom
A 16. században a birodalomra a növekvő társadalmi ellentétek voltak jellemzőek: főleg nemesek és parasztok, valamint főnemesek és köznemesek között.
A fejedelmek és a főnemesség hatalmuk központosítására törekedtek és igyekeztek függetleníteni magukat a császári hatalomtól. Ebben segítségükre volt a német egyház is. Az arisztokrácia érdekében állt továbbá a köznemesség gyengítése is, amit birtokaik elvételével próbáltak elérni. Ekkor robbant ki 1522-ben a lovagok lázadása a Rajna-vidéken, amit egy év alatt levertek. A fellázadó kisnemesek ellen összefogtak a katolikus és a protestáns fejedelmek.
A középkor végére a köznemesek által képviselt lovagi harcmodor elavult, hiszen a gyalogság és a puskapor szerepének növekedése háttérbe szorította őket. Fényűző életmódjuk miatt sokan eladósodtak, birtokaikat elvesztették.
A parasztság - elsősorban a reformációnak köszönhetően - több jogot követelt magának, mint amennyi eddig volt nekik: szabad vallásgyakorlást, szabad plébánosválasztást, a jobbágyság intézményének megszüntetését, az erdők, rétek és vizek szabad használatát.[1]
Sváb Liga
A felkelés kitörése
A felkelés menete
Emlékezete
Jegyzetek
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a German Peasants' War című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
