„Törzs Jenő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
címsor |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Törzs Jenő''' ([[Budapest]], [[1887]]. [[április 23]]. – Budapest, [[1946]]. [[február 1]].) színész, író, rendező |
'''Törzs Jenő''' ([[Budapest]], [[1887]]. [[április 23]]. – Budapest, [[1946]]. [[február 1]].) színész, író, rendező |
||
==Életútja== |
|||
[[1906]]-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben [[Beöthy László]] szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, [[Edmond Rostand]] ''Sasfiók''jának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a ''Hamlet'' címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen visszavonulni a színpadtól. ([[Csortos Gyula]] ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „''Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.''”) |
[[1906]]-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben [[Beöthy László]] szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, [[Edmond Rostand]] ''Sasfiók''jának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a ''Hamlet'' címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen visszavonulni a színpadtól. ([[Csortos Gyula]] ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „''Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.''”) |
||
A lap 2007. március 10., 23:52-kori változata
Törzs Jenő (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, 1946. február 1.) színész, író, rendező
Életútja
1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)
Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.
Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos mindig Törzs ellenlábasának szerepét kapta.
Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.
Hivatkozások
Lásd még
Külső hivatkozások
- Törzs Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
- Színészkönyvtár
- Törzs Jenő az Internet Movie Database oldalain
Források
- Magyar Életrajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.)
- Színházi Kislexikon (Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.)