„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: DEFAULTSORT AWB (8350)
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 37 interwiki link migrálva a Wikidata d:q193567 adatába
24. sor: 24. sor:
[[Kategória:Görög mitológiai alakok]]
[[Kategória:Görög mitológiai alakok]]
[[Kategória:Homéroszi alakok]]
[[Kategória:Homéroszi alakok]]

[[en:Polyphemus (Argonaut)]]
[[ar:بوليفيموس]]
[[bg:Полифем]]
[[br:Polifemos]]
[[ca:Polifem (fill de Posidó)]]
[[cs:Polyfémos (Kyklóp)]]
[[da:Polyfem]]
[[de:Polyphem]]
[[el:Πολύφημος]]
[[eo:Polifemo]]
[[es:Polifemo]]
[[et:Polyphemos]]
[[fa:پولیفموس]]
[[fi:Polyfemos]]
[[fr:Polyphème]]
[[ga:Polaiféamas]]
[[gl:Polifemo]]
[[he:פוליפמוס]]
[[hr:Polifem]]
[[id:Polifemos]]
[[it:Polifemo]]
[[ja:ポリュペーモス]]
[[la:Polyphemus]]
[[nl:Polyphemos]]
[[no:Polyfemos]]
[[pl:Polifem (cyklop)]]
[[pt:Polifemo]]
[[ro:Polifem]]
[[ru:Полифем (киклоп)]]
[[scn:Polifemu]]
[[simple:Polyphemos]]
[[sq:Polifemi]]
[[sr:Полифем]]
[[sv:Polyfemos]]
[[tl:Polifemo]]
[[uk:Поліфем]]
[[zh:波吕斐摩斯]]

A lap 2013. március 12., 00:50-kori változata

Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában

Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon, – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra – sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai

Az ókorban

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban

Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap