„Keton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Kémiai tulajdonságok: átnev |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Ketonok| ]] |
[[Kategória:Ketonok| ]] |
||
[[en:Ketone]] |
|||
[[ar:كيتون]] |
|||
[[be:Кетоны]] |
|||
[[bg:Кетон]] |
|||
[[ca:Cetona]] |
|||
[[cs:Ketony]] |
|||
[[cy:Ceton]] |
|||
[[da:Keton]] |
|||
[[de:Ketone]] |
|||
[[el:Κετόνες]] |
|||
[[eo:Ketono]] |
|||
[[es:Cetona (química)]] |
|||
[[et:Ketoonid]] |
|||
[[fa:کتون]] |
|||
[[fi:Ketonit]] |
|||
[[fr:Cétone]] |
|||
[[gl:Cetona]] |
|||
[[he:קטון]] |
|||
[[hi:कीटोन]] |
|||
[[hr:Keton]] |
|||
[[ht:Ketòn]] |
|||
[[id:Keton]] |
|||
[[it:Chetoni]] |
|||
[[ja:ケトン]] |
|||
[[ko:케톤]] |
|||
[[la:Ketonum]] |
|||
[[lt:Ketonai]] |
|||
[[lv:Ketoni]] |
|||
[[mk:Кетон]] |
|||
[[ms:Keton]] |
|||
[[nl:Keton]] |
|||
[[no:Keton]] |
|||
[[pl:Ketony]] |
|||
[[pt:Cetona]] |
|||
[[ro:Cetonă]] |
|||
[[ru:Кетоны]] |
|||
[[simple:Ketone]] |
|||
[[sk:Ketón]] |
|||
[[sl:Keton]] |
|||
[[sr:Кетон]] |
|||
[[sv:Keton]] |
|||
[[ta:கீட்டோன்]] |
|||
[[th:คีโตน]] |
|||
[[tr:Keton]] |
|||
[[uk:Кетони]] |
|||
[[vi:Xeton]] |
|||
[[zh:酮]] |
|||
A lap 2013. március 8., 18:33-kori változata
A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R1-CO-R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -on végződéssel jelöljük. Az -on végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az aceton (CH3-CO-CH3) szabályos, genfi nómenklatúra szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonok régies neve is használatos.
A ketonok legegyszerűbb képviselője az aceton.
Fizikai tulajdonságok
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az éterekéhez hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az alkoholokénál és a karbonsavakénál alacsonyabb, mivel nem képesek hidrogén-híd kialakítására, viszont a szénhidrogénekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
Kémiai tulajdonságok
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az aldehidekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO3) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
Előállításuk
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.