„Piac (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
92. sor: | 92. sor: | ||
[[Kategória:Marketing]] |
[[Kategória:Marketing]] |
||
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
||
[[en:Market]] |
|||
[[af:Mark (ekonomie)]] |
|||
[[ar:سوق]] |
|||
[[arc:ܫܘܩܐ (ܬܐܓܪܘܬܐ)]] |
|||
[[ay:Rikuwa]] |
|||
[[be:Рынак]] |
|||
[[be-x-old:Рынак]] |
|||
[[bg:Пазар]] |
|||
[[bn:বাজার]] |
|||
[[bs:Tržište]] |
|||
[[ca:Mercat]] |
|||
[[cs:Trh (ekonomie)]] |
|||
[[cv:Пасар]] |
|||
[[cy:Marchnad]] |
|||
[[da:Marked]] |
|||
[[de:Markt]] |
|||
[[eo:Merkato]] |
|||
[[es:Mercado]] |
|||
[[et:Turg]] |
|||
[[eu:Merkatu]] |
|||
[[fa:بازار (اقتصاد)]] |
|||
[[fi:Markkinat (taloustiede)]] |
|||
[[fr:Marché]] |
|||
[[ga:Margadh]] |
|||
[[gl:Mercado]] |
|||
[[he:שוק (כלכלה)]] |
|||
[[hi:बाज़ार]] |
|||
[[hr:Tržište]] |
|||
[[ht:Mache]] |
|||
[[id:Pasar]] |
|||
[[ilo:Tiendáan]] |
|||
[[io:Merkato]] |
|||
[[it:Mercato]] |
|||
[[ja:市場]] |
|||
[[ka:ბაზარი]] |
|||
[[kg:Zandu]] |
|||
[[kk:Нарық]] |
|||
[[ko:시장]] |
|||
[[la:Mercatus (oeconomia)]] |
|||
[[lb:Maart]] |
|||
[[lt:Rinka]] |
|||
[[lv:Tirgus]] |
|||
[[mk:Пазар]] |
|||
[[ml:ചന്ത]] |
|||
[[ms:Pasaran]] |
|||
[[ne:बजार]] |
|||
[[new:बजार]] |
|||
[[nl:Markt (economie)]] |
|||
[[nn:Marknad]] |
|||
[[no:Marked]] |
|||
[[nrm:Marchi]] |
|||
[[pl:Rynek (ekonomia)]] |
|||
[[pt:Mercado]] |
|||
[[qu:Qhatu]] |
|||
[[ro:Piață]] |
|||
[[ru:Рынок]] |
|||
[[sah:Баhаар]] |
|||
[[simple:Market]] |
|||
[[sk:Trh]] |
|||
[[sl:Trg (ekonomija)]] |
|||
[[sn:Musika (Kunotengeswa)]] |
|||
[[sr:Тржиште]] |
|||
[[su:Pasar]] |
|||
[[sv:Marknad (ekonomi)]] |
|||
[[th:ตลาด]] |
|||
[[tl:Pamilihan]] |
|||
[[tpi:Maket]] |
|||
[[tr:Pazar (ekonomi)]] |
|||
[[uk:Ринок]] |
|||
[[ur:منڈی]] |
|||
[[uz:Bozor]] |
|||
[[vi:Chợ]] |
|||
[[war:Merkado]] |
|||
[[yi:מארק]] |
|||
[[zh:市场]] |
|||
[[zh-classical:市場]] |
|||
[[zh-min-nan:Chhī-tiûⁿ]] |
|||
[[zh-yue:市場]] |
A lap 2013. március 6., 14:43-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A piac fogalmán tágabb, gazdasági értelemben minden olyan – tényleges, vagy akár elvont – helyet értünk, ahol egy vagy több jószág és (vagy) a pénz cseréje zajlik. A csere lebonyolításához eladókra és vevőkre, pontosabban a javak kínálatára és keresletére van szükség.
Szűkebb, hagyományos értelemben a piacok vagy piachelyek konkrét helyek, amelyek bizonyos árukkal való rendszeres kereskedést szolgálják. Ha viszont a kereskedés nem kötött helyszínen zajlik vagy időben rendszertelen, azt a népnyelv többnyire vásároknak nevezi.
Az előbbi kettő mellett létezik egy harmadik értelmezés is, amely a „piac” fogalmát a piaci mechanizmussal, a gazdaságban lévő javak elosztásának piaci koordinációjával azonosítja.
A piac hagyományos értelemben
A piacok az ókor óta a mindennapi élet részei. Helyszínük többnyire a városok főutcája vagy főtere; ez a városok jelentős részében máig viseli a „Piactér” elnevezést (sokszor még akkor is, ha már rég nem tölt be piaci funkciót). A középkorban sok város a fejlődését piacának köszönhette, mint például a németországi Hannover, Frankfurt, Magyarországon Pest, Szombathely, vagy éppen az erdélyi Kézdivásárhely, Jászvásár (Iaşi) – utóbbi három a nevében is viseli ennek nyomát.
A nagyobb városokban gyakori eset (volt) a piacok specializálódása: megjelentek a gabona-, hal-, hús-, zöldség- és másfajta piacok.
A piac sok helyütt, például a mediterrán országokban, egyben a közösségi élet fontos színhelye is.
Bizonyos piacokra a vevők mellett az eladók is korlátozás nélkül léphetnek be, de a piacok többségén engedélyt kell kérniük, illetve díjat kell fizetniük portékájuk árusításáért.
A piac közgazdasági értelemben
Az egyes javak piacainak leglényegesebb tulajdonsága a közgazdaságtan szemszögéből az, hogy összegyűjtik a jószág vevőit és eladóit (az úgynevezett piaci szereplőket), így a csere tranzakciós költségei jelentősen csökkennek.
A piacon kínált jószág jellege alapján beszélhetünk:
- árupiacokról;
- szolgáltatáspiacokról, ahol a szolgáltatások cserélnek gazdát;
- munkaerőpiacról, ami a munkaerő kínálatának (háztartások) és keresletének (vállalatok) „találkozóhelye”;
- tőke- és pénzpiacokról, amik a tőkével, befektetésekkel, pénzzel való kereskedés helyszínei;
- az információ piacáról.
A tökéletes piac
A közgazdászok általában minden valóságos piacot egy ideális, tökéletes piachoz hasonlítanak, amely a következő tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen:
- a javak homogenitása, vagyis az egyes jószágegységek között nincsenek minőségbeli különbségek;
- átláthatóság (transzparencia), amelynek lényege, hogy a piac minden szereplője tisztában van az összes, a csere végeredménye szempontjából releváns információval;
- racionális piaci szereplők, akik az összes információ figyelembevételével hasznosságuk maximalizására törekszenek;
- nincsenek időbeli és helyi különbségek (ha vannak, akkor már nem egy piacról beszélünk);
- a szereplők azonnali reakciója követ minden piaci változást.
A tökéletes piacot egy modellnek kell tekintenünk, ami a valóságban sehol sem található meg. Bizonyos létező piacok azonban, így a tőzsde, kétségkívül közel állnak hozzá.
A piaci ár
A piaci ár kialakulása a piacok egyik legfontosabb jellemzője. Tökéletes piac esetén belátható, hogy az egyes javak ára a piaci egyensúly kialakulásával kiegyenlítődik; ennek oka, hogy az átláthatóság és a minőségbeli különbségek hiánya következtében a vevők mindig a legalacsonyabb árat kérő személytől vásárolnak, így előbb-utóbb minden eladó, ha nem akar tönkremenni, kénytelen lesz ezt az árat kérni. Ezt a folyamatot hívjuk piaci mechanizmusnak. Versenyzői piacon az árak folyamatos alákínálgatásának az áruk határköltsége szab határt; más, nemversenyzői piacokon azonban a piaci mechanizmus többnyire nem működik teljes hatékonysággal, és az egyensúlyi ár magasabb, illetve alacsonyabb lesz a határköltségnél.
A piaci formák
A vevők és az eladók száma alapján a piacoknak tíz nagy csoportját különböztetjük meg:
Vevők száma | ||||
---|---|---|---|---|
sok | kevés | egy | ||
Eladók száma | sok | Tökéletes verseny | Keresleti oligopólium (Oligopszónium) | Keresleti monopólium (Monopszónium) |
kevés | Kínálati oligopólium vagy: Monopolisztikus verseny |
Kétoldalú oligopólium | Korlátozott keresleti monopólium | |
egy | Kínálati monopólium | Korlátozott kínálati monopólium | Kétoldalú monopólium |
A kínálati oligopólium és a monopolisztikus verseny között az a különbség, hogy míg előbbinél feltételezzük a javak homogenitását, addig az utóbbinál az eladók termékdifferenciálásra, áruik minél erőteljesebb megkülönböztetésére törekszenek.