„Clement Attlee” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
35. sor: | 35. sor: | ||
Lady Alison Elizabeth (*1930). |
Lady Alison Elizabeth (*1930). |
||
== Politikusi pályája == |
== Politikusi pályája == |
||
1919-ben London Stepney kerületének polgármestere lett, ez volt a város egyik legszegényebb negyede. Vezetésével a kerület elérte hogy az ingatlan tulajdonosok lakhatóvá tegyék a nyomornegyedet és védőnők és egészségügyi ellenőrök segítségével csökkentették a csecsemőhalandóság arányát. 1922-ben a limehouse-i választókörzet parlamenti képviselője lett, az első munkáspárti kormány idején (1924) hadügyi államtitkár, a második kormány alatt (1929–31) tálca nélküli majd postaügyi miniszter volt. 1927-ben tagja volt a többpárti Simon Bizottságnak, amely India önrendelkezésének lehetőségét vizsgálta meg. 1935-től a Munkáspárt vezetője, George Lansbury lemondása után, aki ellenezte a szankciók bevezetését Olaszország ellen az [[ |
1919-ben London Stepney kerületének polgármestere lett, ez volt a város egyik legszegényebb negyede. Vezetésével a kerület elérte hogy az ingatlan tulajdonosok lakhatóvá tegyék a nyomornegyedet és védőnők és egészségügyi ellenőrök segítségével csökkentették a csecsemőhalandóság arányát. 1922-ben a limehouse-i választókörzet parlamenti képviselője lett, az első munkáspárti kormány idején (1924) hadügyi államtitkár, a második kormány alatt (1929–31) tálca nélküli majd postaügyi miniszter volt. 1927-ben tagja volt a többpárti Simon Bizottságnak, amely India önrendelkezésének lehetőségét vizsgálta meg. 1935-től a Munkáspárt vezetője, George Lansbury lemondása után, aki ellenezte a szankciók bevezetését Olaszország ellen az [[abesszíniai háború]] miatt. |
||
[[Kategória:Brit miniszterelnökök]] |
[[Kategória:Brit miniszterelnökök]] |
A lap 2013. január 26., 19:28-kori változata
Clement Richard Attlee | |
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1945. július 26. – 1951. október 26. | |
Előd | Winston Churchill |
Utód | Winston Churchill |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1883. január 3.[1][2] Putney[3] |
Elhunyt | 1967. október 8. (84 évesen)[4][5] Westminster Hospital[3] |
Sírhely | Westminsteri apátság |
Párt | Munkáspárt (1908–1967) |
Szülei | Ellen Bravery Watson Henry Attlee |
Házastársa | Violet Attlee (1895–1964) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Vallás | agnoszticizmus |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Clement Richard Attlee témájú médiaállományokat. |
Clement Richard Attlee (Earl (Gróf) Attlee of Walthamstown, Prestwood Vikomt) brit Munkáspárti politikus, 1945. július 26. és 1951. október 26. között az Egyesült Királyság miniszterelnöke. Hivatali ideje alatt folytak a második világháborút lezáró béketárgyalások és kezdődött meg Nagy Britannia újjáépítése és a Brit Nemzetközösség létrehozása.
Élete
1883. január 3-án született Londonban, a sikeres ügyvéd Henry Attlee (1841–1908) és Ellen Watson (1847–1920) nyolcgyermekes család, hetedik gyermekeként. Az Oxfordi Egyetemen jogot tanult és kitüntetéssel végezte el az iskolát. 1905-től három évig ügyvédként működött és közben önkéntes munkát végzett a kelet-londoni régi iskolájában ahol klubot vezetett a munkásosztálybeli gyerekeknek. Az itt szerzet tapasztalatai hatására megváltoztak addigi konzervatív nézetei, elkötelezett szocialistává vált, 1908-ban csatlakozott a Munkáspárthoz, aktívan vett részt 1911-ben David Lloyd George pénzügyminiszter által kidolgozott nemzeti biztosítási törvényének népszerűsítésében. 1912-töl a londoni közgazdasági iskolában tanított. Az első világháború idején kapitányi rangban részt vett a Gallipoli csatában ahol vérhasban megbetegedett, majd Irakban harcolt ahol súlyosan megsebesült egy srapneltől. 1917-től Angliában őrnagyként katonákat képzett ki. 1918 júliustól Franciaországban harcolt a háború végéig. A háború után 1923-ig újra közgazdaságtant tanított. 1922-ben feleségül vette Violet Millart akivel előző évben találkozott egy olaszországi kiránduláson. Az asszony 1964-ben bekövetkezett haláláig éltek odaadó házasságban. Négy gyermekük született: Lady Janet Helen (*1923), Lady Felicity Ann (1925–2007), Martin Richard (1925–1991) és Lady Alison Elizabeth (*1930).
Politikusi pályája
1919-ben London Stepney kerületének polgármestere lett, ez volt a város egyik legszegényebb negyede. Vezetésével a kerület elérte hogy az ingatlan tulajdonosok lakhatóvá tegyék a nyomornegyedet és védőnők és egészségügyi ellenőrök segítségével csökkentették a csecsemőhalandóság arányát. 1922-ben a limehouse-i választókörzet parlamenti képviselője lett, az első munkáspárti kormány idején (1924) hadügyi államtitkár, a második kormány alatt (1929–31) tálca nélküli majd postaügyi miniszter volt. 1927-ben tagja volt a többpárti Simon Bizottságnak, amely India önrendelkezésének lehetőségét vizsgálta meg. 1935-től a Munkáspárt vezetője, George Lansbury lemondása után, aki ellenezte a szankciók bevezetését Olaszország ellen az abesszíniai háború miatt.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Who's who (brit angol és angol nyelven). A & C Black