Tárgyeset

A tárgyeset (latinul accusativus) a ragozó nyelvekben a nyelvtani esetek egyike, amely a kit? vagy mit? kérdésre felelő viszonyt jelöli; vagyis azt a szót vagy szószerkezetet fejezi ki, amely mondatban a tárgy szerepét tölti be.

Egykor a tárgyeset az összes indoeurópai nyelvben létezett, de némelyekből lényegében kiveszett: például az angolban csak a whom? „kit?” kérdőszó és néhány személyes névmás őrizte meg; az újlatin nyelvekben szintén nincs a névszóknak külön tárgyesetű alakja: azt a szórend, vagy bizonyos esetekben elöljárószók, illetve tárgyesetű névmás jelzi.

A spanyolban például az a elöljárószó jelzi a tárgyesetet abban az esetben, ha a tárgy élő (személy), vagy ha a szórendből nem derül ki egyértelműen; amennyiben a tárgy az állítmányt megelőzi, azt a tárgyesetű névmással meg kell ismételni. Példák:

• Amo a María. „Szeretem Máriát.” / A María la amo. „Máriát szeretem”.
• Quiero este libro. „Szeretem ezt a könyvet.” (a tárgy jelöletlen) / Este libro lo quiero. „Ezt a könyvet szeretem.” (a tárgy jelölt).
• A la guerra sigue la paz „A háborút követi a béke.” (a tárgy jelölt) / La guerra sigue a la paz. „A háború követi a békét.” (a tárgy jelölt).
• Compasión no quiero „Szánalmat nem akarok” (a tárgy jelöletlen) / No quiero compasión „Nem akarok szánalmat” (a tárgy jelöletlen).

A tárgyeset szintén létezik az összes finnugor nyelvben, valamint némelyik sémi nyelvben (például arab) is.

A tárgyeset a magyarban

A magyarban a tárgyesetet a -t toldaléknak a névszóhoz adásával jelöljük:

Alanyeset	Tárgyeset
könyv.0	könyv.e.t
ház.0	ház.a.t

Kivételt ezalól a irodalmi nyelvben csak a személyes névmások egy része, valamint birtokos személyjellel jelölt szavak képeznek (ugyan utóbbiaknál kitehető a tárgyrag):

Alanyeset	Tárgyeset
én.0	engem
te.0	téged
+ birtokos személyjel
ház.0.am	ház.0.am(.at)