„Kentaurok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: kk:Кентавр
22. sor: 22. sor:
* [[Csányi Vilmos]] humoros-áltudományos könyve, [[A kentaur természetrajza]] a kentaurt mint valódi élőlényt mutatja be.
* [[Csányi Vilmos]] humoros-áltudományos könyve, [[A kentaur természetrajza]] a kentaurt mint valódi élőlényt mutatja be.


== Forrás ==
== Források ==
* {{cite book | last = Szabó | first = György | authorlink = Szabó György (irodalomtörténész) | title = Mitológiai kislexikon | publisher = Könyvkuckó Kiadó | location = Budapest | year = 1998 | id = ISBN 963-9077-71-2 }}
* {{cite book | last = Szabó | first = György | authorlink = Szabó György (irodalomtörténész) | title = Mitológiai kislexikon | publisher = Könyvkuckó Kiadó | location = Budapest | year = 1998 | id = ISBN 963-9077-71-2 }}
* http://www.ideal.hu/eletmod/1285-kentaurok-a-zselicben.pdf
* [http://www.ideal.hu/hu/component/content/article/87-eletmod/1285-kentaurok-a-zselicben.html Ideal.hu-n egy cikk]


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2013. január 18., 06:21-kori változata

Egy kentaur a hátán Erósszal
Kentaur és ember harca

A kentaurok (görögül Κένταυρος) félig ember, félig alakú lények a görög mitológiában.

A kentaurok ismertek arról, hogy szeretik a bort, és amikor isznak, akkor a nőkre is hamar szemet vetnek. Sok szüzet raboltak el a kentaurok. Dionüszosz kíséretének gyakori tagjaivá váltak. A Pelión hegyen laktak, Thesszáliában. A legenda szerint Ixióntól származnak.

Történt ugyanis, hogy az örökké féltékeny Héra párt keresett magának, hogy megbosszulja Zeusz félrelépéseit. Ixiónt alkalmasnak találta erre a célra, és az ifjú lapita király szerelemre lobbant az istennő iránt. Azonban Zeusz fülébe jutott a találka híre, és egy felhőből megformázta Héra alakját (Nephelé), majd ezt elküldte a légyottra. Ixión pedig nem sokat tétlenkedett, és lefeküdt a felhő-istennővel. Ebből a vad románcból született Kentaurosz, aki előszeretettel közösült vadlovak kancáival, s így félig ember félig ló alakú teremtmények jöttek a világra, akiket apjuk saját országában telepített le.

A kentaurok között akadt bölcs és békés teremtés is, de nagy részük részeges és erőszakos volt. Így történt, hogy Peirithoosz lapita király lakodalmán is túl sok bort ittak, és a megrészegült kentaurok el akarták rabolni királyuk és vendéglátójuk menyasszonyát, és a többi meghívott feleségét is. A fényes ünnep így vált borzalmas vérontássá. Kitört a lapiták és a kentaurok között a háború, aminek végén a megmaradt kentauroknak el kellett hagyniuk Thesszáliát.

A kentaurok végzetét Héraklész negyedik feladata jelentette, amikor Pholosznál vendégeskedett. A Héraklész és a kentaurok közti csatában a legtöbb kentaur meghalt, Nephelé pedig záporesőt sírt, amitől megereszkedett Héraklész íjhúrja. A sok kentaur legyilkolását végül Nesszosz bosszulta meg.

Híres kentaurok

Kentaurok a modern kultúrában

Források

További információk

Commons:Category:Centaurs
A Wikimédia Commons tartalmaz Kentaurok témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap