„Erdei madársóska” változatai közötti eltérés

Erdei madársóska
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales);
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae);
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis);
Faj:	O. acetosella;
Tudományos név
	Oxalis acetosella; L., 1753
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei madársóska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei madársóska témájú médiaállományokat és Erdei madársóska témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2012. december 20., 15:51-kori változata

Az erdei madársóska (Oxalis acetosella) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjében a névadó madársóska (Oxalis) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.

Származása, elterjedése

Hazánkban az egyetlen őshonos madársóskaféle.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenése, felépítése

Szár föld alatti, kúszó; a föld fölé emelkedő levélzet 8–15 cm magas. Csak tőlevelei vannak, ezek három, szív alakú, széles, ékvállú levélkéből összetettek. Fehér, illetve halvány rózsaszínű, pirosan erezett virágai magánosan nőnek a tőálló kocsányon, a porzók tövükön gyűrűszerűen összenőttek. Termése tok.

Életmódja, élőhelye

Mészkerülő; tipikusan az erdei fenyvesek és lucfenyvesek, a gyertyán- és bükkelegyes erdők aljnövényzetében nő.

Levelei este, „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak. A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.

Április–októberben (főként májusban) virágzik. Toktermése kirepítí a magokat, amikor felhasad.

Felhasználása

Leveleinek oxálsavtartalma miatt régebben cserzőanyagnak használták, valamint tintát is készítettek belőle.

Források

D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
Terra Alapítvány: Hazánk növényvilága
Tavaszi virágok

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 | familia = [[Madársóskafélék]] ''(Oxalidaceae)''
 | genus = [[Madársóska]] ''(Oxalis)''
-| species = '''Erdei madársóska''' ''(O. acetosella)''
+| species = '''''O. acetosella'''''
 | binomial = Oxalis acetosella
 | binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]], 1753
-| wikispecies = Oxalis
+| wikispecies = Oxalis acetosella
 | wikicommons = Category:Oxalis acetosella
 }}
-Az '''erdei madársóska''' ''(O. acetosella)'' a [[madársóska-virágúak]] ''(Oxalidales)'' rendjében a névadó  [[madársóska]] ''(Oxalis)'' nemzetség egyik, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.
+Az '''erdei madársóska''' ''(Oxalis acetosella)'' a [[madársóska-virágúak]] ''(Oxalidales)'' rendjében a névadó  [[madársóska]] ''(Oxalis)'' nemzetség egyik, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. További népi nevei: apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.
 == Származása, elterjedése ==