„Jeremi Wiśniowiecki” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
27. sor: | 27. sor: | ||
*[[Zaporizzsjai kozákok]] |
*[[Zaporizzsjai kozákok]] |
||
*[[Bohdan Hmelnickij]] |
*[[Bohdan Hmelnickij]] |
||
{{DEFAULTSORT:Wisniowiecki Jeremi}} |
|||
[[Kategória:Lengyel katonák]] |
[[Kategória:Lengyel katonák]] |
||
[[Kategória:Lengyel politikusok]] |
|||
[[Kategória:1612-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1651-ben elhunyt személyek]] |
|||
{{Portál|Lengyelország|-|Hadtudomány|-}} |
{{Portál|Lengyelország|-|Hadtudomány|-}} |
A lap 2012. szeptember 25., 16:57-kori változata
Jeremi Michał Korybut Wiśniowiecki (Ukránul: Ярема Вишневецький) (1612. augusztus 17. – 1651. augusztus 20.) lengyel herceg, katona, hadvezér, Lublin hercegvajdára.
Élete
1612-ben született gazdag hercegi családban. Keresztelésekor két nevet kapott, a Jeremi (nagyapja nyomán) és a Michael nevet (apja nyomán). Fiatalon végigutazott egész Európában. Tanult egy kis ideig egy Jezsuita Egyetemen és egy olasz kollégiumban, majd Hollandiában katonai tapasztalatot szerzett. Visszatért hazájába és a családi birtokokat igazgatta, amelyek a mai Ukrajna nagy részét foglalták magukba. Birtokát gyakran nevezték "Lublini állam"-nak, mert kiterjedése nagyobb volt, mint sok akkori államnak. Saját hadserege is volt, amely több ezer főt számlált, soraikban nagy számmal voltak a feljegyzések szerint magyar zsoldosok és önkéntesek is. 1632-ben az ortodox vallásról áttért a katolikus hitre és attól kezdve az ukrán ortodox parasztokat és pópákat próbálta nem egy esetben erőszakkal áttéríteni. Számos háborúban és hadjáratban részt vett és katonai tapasztalatokat szerzett, csapatai azonban gyakran élősködtek az ukrán parasztokon és óriási hadisarcokat szedtek. A Szmolenszki Hadjárat (1633-1634) során elkísérte Aleksander Piaseczyńskit, a Déli Hadsereg vezérét és több fontos ütközetben is részt vet, mint Putywl ostroma. Ezekben a háborúkban tetemes vagyonra tett szert, hasonlóan a maga magánháborúiban is. Nem sokkal később Samuel Łaszcz mágnás ellen kellett harcolnia, és bár győzött, sok ellenséget szerzett. Jó pár hadjáratot vezetett külhonba, így Moldvába is lengyel, ukrán és kozák csapatai élén. Ez a konfliktus volt az oka, hogy 1636-ban a Szejm ellenezte a húga, Anna és IV. Ulászló lengyel király házasságát. Wiśniowiecki maga Gryzelda Zamoyskát vette feleségül, lánya pedig Tomasz Zamoyski kancellárhoz ment hozzá 1639-ben. Eközben 1637-ben Mikołaj Potocki hetman oldalán a Pavel Pavluk vezette ukrán lázadók ellen, a következő évben pedig Dymitr Hunia ellen harcolt. Ezek után ő és barátai a velük ellenséges vagy engedetlen lengyel mágnások ellen terrorba kezdtek és többet megöltek vagy megkínoztak. 1641-ben meghalt a nagybátyja és a maradék birtokok is rá szálltak, de egy kis konfliktusra még sor került Aleksander Ludwik Radziwillal, aki azt állította, hogy ezt a földet ő örökölte. Saját jobbágyai és Ukrajna népének körében óriási gyűlölet övezte elviselhetetlen adói, kegyetlensége, zsarnoki uralma és fokozódó magánháborúi, valamint az ortodoxok üldözése miatt. Lassacskán az őt korábban szolgáló kozákok is meggyűlölték. Mikor kitört az 1648–54-es kozák–lengyel háború, ő is harcba indult. A háborúban komoly katonai hozzáértésről tett tanúbizottságot. Zbarazs ostromakor sikeresen védte a várat a többszörös túlerőben lévő kozák-tatár erőkkel szemben, míg végül szabad elvonulás fejében el nem hagyhatta a várat. A Beresztecskói csatában az ezredei fordították meg a csata kimenetét a lengyelek oldalára és súlyos vereséget mértek a kozákokra.
Az elfogott felkelőkkel mindig szörnyű kegyetlenséggel bánt el: megégetésekkel, karóbahúzásokkal, csonkításokkal büntette őket, ezzel még inkább elmélyítette az ukránok és kozákok vele szemben érzett gyűlöletét.
Halála
1651. augusztus 20-án, 11 órakor halt meg. Azonnal szóbeszédek kezdtek keringeni a halálával kapcsolatban. Hogy megnyugtassák a katonákat, vizsgálatot indítottak az ügyben és elrendelték a boncolást. Sajnos pontos leírás nem maradt fenn, csak egy üzenet amely szerint a herceg belső szervei (különösen a belek és a szív) nagyon zsírosak voltak. Nem sikerült megállapítani a halál okát.
Három teória van:
- Kolera vagy hasmenés - abban a korban sokk emberrel végzett a kolera.
- Ételmérgezés.
- Arzénmérgezés.
A kultúrában
- A híres lengyel gitárosnak, Jacek Kaczmarskinak van egy dala róla.
- Ő az egyik szereplője Henryk Sienkiewicz Irodalmi Nobel-díjas lengyel író Tűzzel, vassal című regényének, ami az 1648-ban kitört ukrán lázadás eseményeit dolgozza fel.
- Az 1999-es azonos című filmben Andrzej Seweryn alakította.
Források
- Wiśniowiecki a Wordlingo.com oldalon (angolul)
- Kriminalisztika és törvényszéki orvostudomány (www.kryminalistyka.fr.pl) (lengyelül)
- Henryk Sienkiewicz: Tűzzel, vassal