„Matekovics János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
== Életpálya == |
== Életpálya == |
||
Már az egyetemi évek alatt rendszeresen közölt a [[kolozsvár]]i [[Igazság (folyóirat)#1945-1989|Igazság]]ban és a [[nagyváradi]] [[Fáklya (napilap)|Fáklyá]]ban. 1961 októberétől a román fővárosban megjelenő [[Ifjúmunkás]]hoz került, riporterként indult, majd felfele haladva a szamárlétrán osztályvezető lett, tulajdonképpen főszerkesztő-helyettesi hatáskörrel. Megszervezte a az [[Ifjúmunkás Matiné]] első sorozatát |
|||
1969 decemberében kinevezték a [[bukaresti]] [[Petőfi Sándor Művelődési Ház]] igazgatójává. A nehéz körülmények ellenére olyan lendületet adott a ház tevékenységének, amely főleg távlataiban (magyar nyelvű folyóiratok megjelenése, a romániai magyar film létrehozása, stb.) messze meghaladta a párközpont elképzeléseit. Visszakerült az [[Ifjúmunkáshoz]], ezúttal már csak egyszerű szerkesztőként Miután [[Sepsiszentgyörgy]]re költözött, tudósítói beosztásba került. Onnan áthelyezését kérte a Kovászna Megyei Mozivállalathoz szervezői beosztásba. Itt 30:30:30 címmel filmkultúra-műveltségi vervenyt szervez. A sok zaklatás és visszaminősítés után, miután már egy korábban jóváhagyott nagyszabású rendezvényét betiltották, beadta a lemondását, és elment segédunkásnak a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági gyárba. Sok ideig volt szabadúszó újságíró. |
|||
== Az 1989-es decemberi fordulat után == |
|||
== Életműve == |
== Életműve == |
A lap 2012. szeptember 21., 17:38-kori változata
Matekovics János | |
Született | Matekovics János 1939. szeptember 3. Simonyifalva |
Elhunyt | 2012. augusztus 26. (72 évesen) |
Beceneve | Matek |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása | újságíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Matekovics János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Matekovics János (Simonyifalva, 1939. szeptember 3. – Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező
Tanulmányai
Nagyváradon érettségizett (1956), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait (1961).
Életpálya
Már az egyetemi évek alatt rendszeresen közölt a kolozsvári Igazságban és a nagyváradi Fáklyában. 1961 októberétől a román fővárosban megjelenő Ifjúmunkáshoz került, riporterként indult, majd felfele haladva a szamárlétrán osztályvezető lett, tulajdonképpen főszerkesztő-helyettesi hatáskörrel. Megszervezte a az Ifjúmunkás Matiné első sorozatát 1969 decemberében kinevezték a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójává. A nehéz körülmények ellenére olyan lendületet adott a ház tevékenységének, amely főleg távlataiban (magyar nyelvű folyóiratok megjelenése, a romániai magyar film létrehozása, stb.) messze meghaladta a párközpont elképzeléseit. Visszakerült az Ifjúmunkáshoz, ezúttal már csak egyszerű szerkesztőként Miután Sepsiszentgyörgyre költözött, tudósítói beosztásba került. Onnan áthelyezését kérte a Kovászna Megyei Mozivállalathoz szervezői beosztásba. Itt 30:30:30 címmel filmkultúra-műveltségi vervenyt szervez. A sok zaklatás és visszaminősítés után, miután már egy korábban jóváhagyott nagyszabású rendezvényét betiltották, beadta a lemondását, és elment segédunkásnak a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági gyárba. Sok ideig volt szabadúszó újságíró.
Az 1989-es decemberi fordulat után
Életműve
Ifjúmunkás Matinékon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a Kolozsvári Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. televíziós játékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a Megyei Tükör s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. László Károly színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszinházát, a Puki bácsi és a Mesekalákát, amelynek produkciós vezetője. Zsigmond Győző egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceummal közösen szervezett adás után képernyőre került.Hossú ideig napi sajtókommentár műsort vezetett a helyi tévében a Lapozgatót. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadja három novelláját egy saját kiadású kötetben.
Megjelent könyvei
- Eljutni a túlsó partra Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy (2002)
- Mentünk az utcán és vittük a gyereket Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy (2005)
Társadalmi szerepvállalás
- RMDSZ-tag
Forrás
- Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, az RMDSZ és a BMC kiadó közös kiadványa, 2010
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0