„Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pl:Archidiecezja kalocsko-kecskemétska |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye [[Magyarország]]on. |
A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye [[Magyarország]]on. |
||
* Főszékesegyháza a [[Kalocsai főszékesegyház|Nagyboldogasszony érseki |
* Főszékesegyháza a [[Kalocsai főszékesegyház|Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház]], |
||
* Társszékesegyháza az [[Kecskeméti öregtemplom|Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház]]. |
* Társszékesegyháza az [[Kecskeméti öregtemplom|Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház]]. |
||
* Volt Társfőszékesegyháza a [[Bácsi főszékesegyház|Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház]] |
* Volt Társfőszékesegyháza a [[Bácsi főszékesegyház|Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház]] |
||
A lap 2012. augusztus 25., 18:11-kori változata
A kalocsai érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.
A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.
- Főszékesegyháza a Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház,
- Társszékesegyháza az Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház.
- Volt Társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház
Neve
Több névváltoztatáson is átment:
- Neve eleinte Kalocsai Érsekség.
- Később mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi Érsekségre változott
- A török uralom idején elpusztult Bács városa és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi Érsekség név
- A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai Érsekség lett a név.
- A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi Érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi Apostoli Közigazgatás melynek székhelye Szabadka volt.
- Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-ban az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget a Szabadkai Egyházmegyét.
- 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi Érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.
Története
Érsekek
A Kalocsai Érsekség területi beosztása
Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:
Főszékesegyházi Főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Kalocsai Esperesség
- Keceli Esperesség
Bácsi Főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Bácsalmási Esperesség
- Jánoshalmi Esperesség
Bodrogi Főesperesség
Területe két esperességre oszlik:
- Bajai Esperesség
- Hajósi Esperesség
Kiskunsági Főesperesség
Területe négy esperességre oszlik:
- Kecskeméti Esperesség
- Félegyházi Esperesség
- Majsai Esperesség
- Solti Esperesség