Léna (folyó)

Léna
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	4400 km
Forrásszint	1650 m
Vízhozam	17 000 m³/s
Vízgyűjtő terület	2 490 000 km²
Forrás	Bajkál-hegység, Irkutszki terület
é. sz. 53° 56′ 08″, k. h. 108° 05′ 31″53.935555555556, 108.09194444444
Torkolat	Laptyev-tenger (Jakutföld)
é. sz. 72° 24′ 43″, k. h. 126° 41′ 05″72.4119, 126.6847
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Léna (cirill betűkkel Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях [Ulahan-Jurjah], am. „Nagy folyó”) Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.

Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ [Eljujone] szó, aminek jelentése talán „folyó”.

Földrajz

A Léna torkolata egy műholdképen

A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Alsó szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Paton-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.

Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település.

Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé.

A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.

Mellékfolyók

Legnagyobb mellékfolyói:

• jobbról a Vityim, az Oljokma és az Aldan;
• bal oldali legnagyobb folyója a Viljuj.

Városok, kikötők

A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.

• Jakutszk – Jakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
• Uszty-Kut – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
• Tyikszi – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.

Források

• A.A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)

A Wikimédia Commons tartalmaz Léna (folyó) témájú médiaállományokat.