Vajvirágfélék

Vajvirágfélék
Striga bilabiata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asterids Csoport: Euasterids I Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Vajvirágfélék (Orobanchaceae) Vent.
Típusnemzetség
Orobanche L.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vajvirágfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vajvirágfélék témájú médiaállományokat és Vajvirágfélék témájú kategóriát.

Cistanche phelypaea

Cistanche tubulosa

Bellardia trixago

Orvosi szemvidító

A vajvirágfélék, néha szádorfélék vagy szádorgók (Orobanchaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó növénycsalád. 90 nemzetség több mint 2000 faja tartozik ide. Több génusz korábban a polifiletikusnak bizonyult Scrophulariaceae sensu lato (tágabb értelemben vett görvélyfűfélék) részét alkotta. Jól megalapozott, monofiletikus családot alkot. Kozmopolita család, képviselői előfordulnak Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ausztrália, Új-Zéland és a trópusi Afrika egyes részein.

Az egyetlen, teljesen autotróf nemzetségen (Lindbergia) kívül a család többi tagja teljes parazita vagy félparazita (holo-, illetve hemiparazita) életmódot folytató egyéves vagy évelő lágyszárú növény, illetve cserje. Gyökérélősködők. A holoparazita növények (pl. Orobanche, Lathraea, Epifagus) klorofillt nem is tartalmaznak, színük így sárgás, barnás, lila vagy fehér is lehet. A hemiparazita növények (a Scrophulariaceae-ből áthelyezve) képesek a fotoszintézisre, fakultatív vagy obligát paraziták is lehetnek.

A családon belüli elemzések szerint bár az evolúció során maga a szívógyökér egyszer alakult csak ki, a holoparazitizmusra áttérés egymástól függetlenül, többször is végbement.

Virágzatuk fürtös, zigomorf, hímnős virágokkal, melyek kiszáradva iridoidtartalmuk miatt megfeketednek. A nem húsos toktermésben igen apró magvak találhatók, melyeket a szél terjeszt.

Nemzetségek

• Aeginetia (parazita, 3 faj)
• Agalinis gerardia (félparazita, 40 faj)
• Alectra (félparazita, 30-40 faj)
• Ancistrostylis (félparazita, 1 faj)
• Asepalum (félparazita)
• Aureolaria (félparazita, 11 faj)
• Bartsia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 49 faj)
• Bellardia (félparazita)
• Boschniakia (parazita, 5 faj)
• Brandisia (félparazita)
• Buchnera (félparazita, legalább 100 faj)
• Bungea (félparazita, 2 faj)
• Buttonia (félparazita, 3 faj)
• Castilleja (félparazita, legalább 200 faj)
• Cellulanus parvus (parazita)
• Centranthera (félparazita, 9 faj)
• Christisonia (parazita, 17 faj)
• Cistanche (parazita, 16 faj)
• Clevelandia (félparazita, 1 faj)
• Conopholis (parazita, 2 faj)
• Cordylanthus (18 faj)
• Cycnium (félparazita, 15 faj)
• Cymbaria (félparazita)
• Dasistoma (félparazita, 1 faj)
• Epifagus (parazita, 1 faj)
• Escobedia (félparazita, 6 faj)
• Esterhazya (félparazita, 5 faj)
• szemvidító (Euphrasia) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; legalább 170 faj)
• Gerardiina (félparazita, 2 faj)
• Ghikaea (félparazita, 1 faj)
• Gleadovia (parazita, 6 faj)
• Graderia (félparazita, 5 faj)
• Harveya (parazita, 25-40 faj)
• Hedbergia (félparazita, 1 faj)
• Hyobanche (parazita, 8 faj)
• Lamourouxia (félparazita, 28 faj)
• vicsorgó (Lathraea) (parazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 7 faj)
• Leptorhabdos (félparazita, 1 faj)
• Leucosalpa (félparazita, 3 faj)
• Lindenbergia (nem parazita, 15 faj)
• Macranthera (félparazita, 1 faj)
• Magdalenaea (félparazita, 1 faj)
• Mannagettaea (parazita, 3 faj)
• csormolya (Melampyrum) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 35 faj)
• Melasma (félparazita, 5 faj)
• Micrargeria (félparazita, 5 faj)
• Micrargeriella (félparazita, 1 faj)
• Monochasma (félparazita, 4 faj)
• Nesogenes (félparazita)
• Nothobartsia (félparazita, 2 faj)
• Nothochilus (félparazita, 1 faj)
• fogfű (Odontites) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 26-30 faj; morfológiai különbözőségek miatt a génuszról leválasztották a Macrosyringion, Odontitella, Bornmuellerantha és Bartsiella csoportokat, ezt molekuláris genetikai bizonyítékokkal még nem sikerült alátámasztani.)
• Omphalotrix (félparazita, 1 faj)
• Ophiocephalus (félparazita, 1 faj)
• vajvirág vagy szádor (Orobanche) (parazita, kb. 150 faj)
• Orthocarpus (félparazita, 9 faj)
• Parastriga (félparazita, 1 faj)
• Parentucellia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 2 faj)
• kakastaréj (Pedicularis) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; legalább 350 faj)
• Petitmenginia (félparazita, 2 faj)
• Phacellanthus (parazita, 2 faj)
• Phelypaea (parazita, 4 faj)
• Phtheirospermum (félparazita, 7 faj)
• Physocalyx (félparazita, 2 faj)
• Platypholis (parazita, 1 faj)
• Pseudobartsia (félparazita, 1 faj)
• Pseudomelasma (félparazita, 1 faj)
• Pseudosopubia (félparazita, 7 faj)
• Pseudostriga (félparazita, 1 faj)
• Pterygiella (félparazita, 3 faj)
• Radamaea (félparazita, 5 faj)
• Rhamphicarpa (félparazita, 6 faj)
• Rhaphispermum (félparazita)
• kakascímer (Rhinanthus) (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 45 faj)
• Rhynchocorys (félparazita, 6 faj)
• Schwalbea (félparazita, 1 faj)
• Seymeria (félparazita, 25 faj)
• Sieversandreas (félparazita, 1 faj)
• Silviella (félparazita, 2 faj)
• Siphonostegia (félparazita, 3 faj)
• Sopubia (félparazita, 60 faj)
• Spirostegia (félparazita, 1 faj)
• Striga (félparazita, 40 faj)
• Tetraspidium (félparazita, 1 faj)
• Thunbergianthus (félparazita, 2 faj)
• Tienmuia (parazita, 1 faj)
• Tozzia (félparazita, korábban a Scrophulariaceae-ben; 1 faj)
• Triphysaria (félparazita, 5 faj)
• Vellosiella (félparazita, 3 faj)
• Xizangia (félparazita, 2 faj)
• Xylocalyx (félparazita, 5 faj)

Források

• Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Orobanchaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.