„Porcos vérteshalak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Kondrosteo |
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora) |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Törzsfejlődés == |
== Törzsfejlődés == |
||
A porcos vérteshalak tulajdonképpen utolsó maradványai egy valamikor nagyon fajgazdag halcsoportnak, melyek főképp a földtörténeti középidő ([[mezozoikum]]) elején – az alsó |
A porcos vérteshalak tulajdonképpen utolsó maradványai egy valamikor nagyon fajgazdag halcsoportnak, melyek főképp a földtörténeti középidő ([[mezozoikum]]) elején – az alsó [[triász]] korban − voltak elterjedtek. Megjelenésük valamikor a középső [[Devon (időszak)|devonban]] lehetett. A jelentős megfogyatkozásuk az alsó [[Jura (időszak)|jurában]] kezdődött, és a [[kréta (időszak)|kréta]] korból már olyan kevés rendet ismerünk, mint jelenleg. A kihalt alakokkal együtt közel 20 csoportjukat lehet megkülönböztetni, melyből 4-et szoktak kiemelni: †''Palaeonisciformes'', †''Platysomiformes'', ''Acipenseriformes'' ([[tokalakúak]]) és ''Polypteriformes'' ([[sokúszóscsuka-alakúak]]). |
||
== Testfelépítés == |
== Testfelépítés == |
A lap 2012. február 19., 01:06-kori változata
Porcos vérteshalak | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 400–0 Ma kora devon | ||||||||||||||
Fájl:Acipenser Ruthenus (Linnaeus, 1758) - Sterlet.jpg | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Porcos vérteshalak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Porcos vérteshalak témájú médiaállományokat és Porcos vérteshalak témájú kategóriát. |
A porcos vérteshalak vagy fél-csontoshalak (Chondrostei) a sugarasúszójú halak (Actinopterygia) osztályának egyik alosztálya. Korábbi rendszerekben is hasonlóan elkülönítették őket a többi csontoshal-csoporttól. A Dudich−Loksa-féle rendszerben vérteshalak néven szerepelnek, mint a csontoshalak első, és legprimitívebb alosztálya. Az Urania Állatvilág rendszerében a sugaras úszójú halak alosztályában, azon belül az ősúszósok öregrendjében (Palaeopterygii) szerepelnek, mint főrend.
Törzsfejlődés
A porcos vérteshalak tulajdonképpen utolsó maradványai egy valamikor nagyon fajgazdag halcsoportnak, melyek főképp a földtörténeti középidő (mezozoikum) elején – az alsó triász korban − voltak elterjedtek. Megjelenésük valamikor a középső devonban lehetett. A jelentős megfogyatkozásuk az alsó jurában kezdődött, és a kréta korból már olyan kevés rendet ismerünk, mint jelenleg. A kihalt alakokkal együtt közel 20 csoportjukat lehet megkülönböztetni, melyből 4-et szoktak kiemelni: †Palaeonisciformes, †Platysomiformes, Acipenseriformes (tokalakúak) és Polypteriformes (sokúszóscsuka-alakúak).
Testfelépítés
A porcos vérteshalak anatómiai jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a porcszövetnek még nagyobb szerepe van, mint a csontoknak. Koponyájuk erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány (rostrum), mely a porcos halak (Chondrichtyes osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A gerincoszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a gerincvelőt és a szívből induló, kopoltyúkhoz vezető aortát. A gerinchúr csaknem teljes egészében megmaradt, mely igen primitív sajátosságnak tekinthető. Szájnyílásuk – akár a cápáké – alsó állású, állkapcsaik csökevényesek. Kültakarójuk bőr, melyen vagy rombikus pikkelyek, vagy sorokba rendezett csontlemezek vérteznek.
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. Úszóhólyagjuk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje mirigyekben gazdag. A gyomorfal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a madarak zúzógyomra. Kloákájuk nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól.
A porcos halakkal ellentétben megtermékenyítésük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak.
Elterjedés
Elterjedési területük az északi mérsékelt öv, annak is nagy folyamai, de olykor-olykor a tengerbe is lejárnak, hatalmas utakat megtéve.
Jelentőségük
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. Magyarországon főképp a viza (Huso huso) halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű kecsege (Acipenser ruthenus) is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező vicsegét (viza + kecsege szóösszetételből).