„Přerov” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: vi:Přerov |
a r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: roa-rup:Přerov |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
[[pl:Przerów]] |
[[pl:Przerów]] |
||
[[pt:Přerov]] |
[[pt:Přerov]] |
||
[[roa-rup:Přerov]] |
|||
[[ru:Пршеров]] |
[[ru:Пршеров]] |
||
[[sk:Přerov]] |
[[sk:Přerov]] |
A lap 2012. február 1., 12:25-kori változata
Přerov | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Olomouci | ||
Járás | Přerovi | ||
Polgármester | Jiři Lajtoch | ||
Irányítószám | 750 00 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 41 634 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 210 m | ||
Terület | 58,50 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″ | |||
Přerov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Přerov (németül Prerau) város a Cseh Köztársaságban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Alamóctól a Felsőmorva dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Alamóccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének.
A város története
Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.
A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést.
1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái.[forrás?]
A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.
1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.
Egyéb érdekességek
A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak. Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.
A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).
Neves személyiségek
- Gideon Klein, zongorista és zeneszerző.
- Eliška Kleinová, zenetanárnő.
- Ida Ehre, színész.
- Karel Plíhal, zenész.
- Jaroslav Mazáč, költő.
- Stanislav Žalud, zenész.
- Jaroslav Wykrent, zenész, szövegíró és dalszerző.
- František Venclovský, sportoló a La Manche csatorna átúszója.
- Jan Blahoslav, a cseh nyelvtan egyik megalkotója, Comenius Ámos János elődje.
- Lubomír Dostál, grafikus és költő.
Web
Forrás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Přerov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)